Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
[[Kép:Pakey Lajos sirja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Pákey Lajos sírja Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben.]]
==Életpályája==
Apja, id. Pákei Lajos, az Erdélyi Főkormányszék titkára, művelt és művészi hajlamokkal megáldott ember volt, aki rajzoktatót fogadott fia mellé. Tanulmányait a kolozsvári [[JánosRégi Zsigmondunitárius Unitárius Kollégiumkollégium|unitárius kollégium]]ban kezdte, ahol hatodik osztályos korában már ő tanította az alsóbb osztályokban a rajzot. Nevéhez fűződik a kollégium zeneegyletének megalapítása is. 1872-től a budapesti [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|József Műegyetemen]] műépítészetet tanult, majd 1873-ban Münchenben folytatta. 1876 végén a bécsi Képzőművészeti Akadémiára ment, ahol a dán [[Theophil Hansen]] tanítványa lett. Hansen irodájában gyakornokként részt vett a bécsi Parlament tervezésében és kivitelezésében. [[1880]]-ban szülővárosa meghívta a város főépítészének, ahol élete végéig dolgozott. Első nagyobb műve a városi közvágóhíd volt. Később a Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola és az I. Ferenc József Iparmúzeum (ez intézmény megalkotása is az ő nevéhez fűződik) igazgatója is volt. Ebben az időszakban hézagpótló munkaként ő maga írt az iskola számára ''Építéstan'', ''Építési alaktan'' és ''Építési anyagismeret'' címmel tankönyveket. Főépítészként ő irányította Kolozsvár századvégi építészetét. Több tucat középület, templom és családi villa mellett, számos síremléket, illetve emlékművet tervezett. A kolozsvári [[Mátyás király emlékmű (Kolozsvár)|Mátyás szobor]] talapzatának munkálatai nyomán [[Ferenc József-rend|Ferenc József Lovagrend Keresztje]] kitüntetést kapott.
 
Sem tanárként, sem építészként nem keresett új utakat, hanem a kiforrott eredmények szép és hasznos alkalmazását tekintette hivatásának. Élete végén elkezdte összegyűjteni Kolozsvár építészeti emlékeit: rajzokat készített a város bástyáiról és falairól, a középkori és barokk templomokról, reneszánsz lakóházakról, kapudíszekről és zárakról. Noha munkáját az [[I. világháború]] és az azt követő román megszállás alatt is folytatta, időskori [[érelmeszesedés]]e miatt nem sikerült befejeznie. Rajzai az Unitárius Püspökség levéltárába, illetve az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának tulajdonába kerültek. A gyűjtemény egy része megjelent az Erdélyi Múzeumban (1944). 1983-84-ben az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeuma tárlatot rendezett Székesfehérváron ezekből a rajzokból.
[[Kép:Cluj-Napoca Chios Casino - lateral view.jpg|bélyegkép|270px|A sétatéri kioszk]]
* Templomok: [[bölön]]i, [[magyarsáros]]i, [[firtosmartonos]]i és [[székelyudvarhely]]i unitárius templom; [[dicsőszentmárton]]i római katolikus templom
* Középületek: [[JánosÚj Zsigmondunitárius Unitárius Kollégiumkollégium|Unitárius kollégium]], Kolozsvár; Unitárius Főgimnázium, [[Székelyudvarhely]]; Iparmúzeum, Kolozsvár (ma a Műegyetem épülete); Kereskedelmi Akadémia, Kolozsvár; [[New York kávéház (Kolozsvár)|New York-szálloda]], Kolozsvár; [[Sétatér (Kolozsvár)|sétatéri]] kioszk és korcsolyapavilon; közkórház, [[Bánffyhunyad]]; közkórház, [[Mócs]]
* Házak és kastélyok: [[Fadrusz János]] budai (naphegyi) műteremlakása; gróf [[Teleki István]] kastélya, [[Sáromberke]]; Béldy Tivadar kastélya, [[Bodola]]; Ugron István kastélya, [[Mezőzáh]]; [[várhegy]]i és orbói Teleki-kastély
* Felújítások: [[Mátyás király szülőháza|Mátyás-ház]], Kolozsvár; [[kövend]]i unitárius templom
* Szobrok: Mátyás szobor talapzata, Kolozsvár; Erzsébet-szobor talapzata, Kolozsvár; Mária Terézia szobor talpazata, [[Pozsony]]; Wesselényi-szobor talapzata, [[Zsibó]]
* Síremlékek: [[Berde Mózes]], Kolozsvár; [[Brassai Sámuel]], Kolozsvár; Kéler Ilona színművésznő, Kolozsvár
* Emléktáblák: [[Kriza János]], Nagyajta; 100 éves magyar színjátszás, Kolozsvár ([[Rhédey-palota]]);
* Egyéb: kolozsvári [[Szent Mihály-templom (Kolozsvár)|Szent Mihály-templom]] vasrácskerítése