„Kelemen Lajos (történész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Székelyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor:
Kilencéves koráig édesapja otthon tanította. Középiskolai tanulmányait szülővárosában a [[református kollégium (Kolozsvár)|református kollégiumban]] végezte, s ezek az évek egész életét meghatározták. Ez időben itt tanított [[Koncz József]], aki a történelem iránti szeretetét növelte. (A múlt megismerésére anyai nagyapja, albisi Csomoss Miklós - volt 1848-as honvéd - elbeszélésein kívül olvasmányélményei is már korábban ösztönözték). A tanulmányozott irodalmi és történelmi művek ([[Orbán Balázs]], [[Kőváry László]]) alapján gyalogszerrel járta be az erdélyi falvakat. Kirándulásai során bukkant rá 1893-ban a [[marosszentkirály]]i freskókra, 1894-ben az [[ádámos]]i mennyezetfestményre, 1895-ben a [[marosszentanna]]i, illetve 1896-ban a [[nyárádszentlászló]]i falképekre. Céhes kézműipari emlékek kutatása során [[Szádeczky-Kardoss Lajos]]sal is kapcsolatba került, kinek támogatása 1896 őszén a Kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetem történelem–földrajz tanári szakán is elkísérte. Az ő révén került 1901-ben Gidófalvy István királyi közjegyző családjához házitanítónak, ugyanis megélhetéséhez dolgoznia kellett.
Katonai szolgálatának teljesítése után 1902-ben Gidófalvy István ajánlására bekerült az Erdélyi Múzeum Könyvtárába, napidíjasként. 1903-ban az [[Egyetemi Könyvtár (Kolozsvár)|Egyetemi Könyvtár]] napidíjasaként állami szolgálatba került át. Először a Hírlapkönyvtárnál, majd a Régi Magyar Könyvtárnál, később az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] Kézirattáránál dolgozott. 1907 májusában - miután itt nem véglegesítették - elfogadta a [[
1910. július 31-én feleségül vette Bölöni Mikó Erzsébetet, aki azonban 1920-ban elhunyt. 1911-ben született meg egyetlen gyermekük, Erzsébet, aki 1939-ben hunyt el.
41. sor:
* Nagy Szabó Ferenc ifjúkora. Az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] vándorgyűlésének emlékkönyve. Kolozsvár, 1906
* [[Bod Péter]] levelei. Erdélyi Múzeum, 1907
* Kolozsvár ostroma és fölmentése a kuruc ostromzár alól 1707-ben. A Kolozsvári Unitárius Kollégium értesítője 1907–8
* Az Erdélyi Múzeum-Egyesület múltja és jelenje. Kolozsvár, 1909
* Újabb adattár a [[vargyas]]i Daniel-család történetéhez. Kolozsvár, 1913
57. sor:
* A [[gogánváralja]]i mennyezetfestmény készítője és kora, 1928
* A [[szárhegy]]i romkastély.Művészeti Szalon. 1928
* A történetíró [[Orbán Balázs]]. Közli Ki volt Orbán Balázs? Emlékezés a legnagyobb székelyre születésének 100. évfordulóján. Székelyudvarhely, 1929
* Báró Bánffy Jánosné Wesselényi Jozefa emlékirata 1848–49-iki élményeiről. Kolozsvár, 1931
* Kolozsvári műemlék-krónika. Pásztortűz 1938
74. sor:
16 jelentős munkája maradt kéziratban. Ezek közül kiemelkedő a
* Székely Oklevéltár IX. kötete számára végzett adatgyűjtése,
* az Erdélyi Múzeum kézirattárának ismertetése és
* Kolozsvár legrégibb polgárkönyvének (1589–1614) teljes másolata.
* Kéziratban maradt munkái között kiadásra készítik elő emlékiratoknak tekinthető naplóit is.
| |||