„Könyvkötészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Velence –> Velencei Köztársaság |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Apafi Mihály –> I. Apafi Mihály |
||
18. sor:
A világhírű [[Corvina]]-kötések után a magyar könyvkötészet pártfogói leginkább főpapok voltak, akik továbbra is díszes [[ezüst]]veretű [[címer]]ekkel ékesített táblákba köttették [[misekönyv]]eiket. A nyomtatott könyvek kötései a XVI. században messze elmaradnak ezektől a fényűzően kiállított kötésektől. A bőr- és [[pergamen]]kötéseknél az [[arany]]ozást elhagyják, és [[bélyegzővas]]akkal, [[görgető]]kkel vaknyomást alkalmaznak.
A XVII. századból származó erdélyi és debreceni kötések már sokkal magasabb szinten állanak. [[Kolozsvár]]on, [[Nagyvárad]]on és [[Debrecen]]ben népes könyvkötőgárda működött. [[I. Apafi Mihály|Apafi Mihály]] fejedelem, [[Bornemissza Anna]] és mások díszesebb kötéseket csináltatnak, melyek a német, francia és holland kötések mintái alapján készülnek, de ezeknél sokkal dúsabbak, díszítésüknek bizonyos keleti jellege van. A könyvfedelek kiképzéséhez az [[ötvös]]ök is hozzájárulnak, [[ezüst]]csatok, veretek alkalmazásával. Az ország nyugati felében [[Nagyszombat]] és [[Pozsony]], északi felében [[Bártfa]], [[Kassa]] és [[Lőcse]] városokban fejlődik a könyvkötészet. Híresek a [[nagyszombat]]i vagy [[jezsuita]] kötések, amelyek a [[bécs]]i és francia ízlést követik.
A XVIII. század budai kötései között sok akad, amely gyakorlott mesterre vall és jó ízlésről tanúskodik. A különböző vidéki városok könyvkötői szintén művészi értékű, magasrendű kötéseket mutatnak fel. E században különösen [[Debrecen]] alkot mesterműveket, színes díszítésű [[pergamen]]kötésekkel. A [[debrecen]]i híres [[pergamen]]kötések fénykora az 1750-1835. évek közé esik. A magyar könyvkötőművészetnek remekei azok a kötések, amelyek a [[cívisváros]]ban ez idő alatt készültek. A korszak legnevesebb [[debrecen]]i könyvkötő családjai a Dávidházy, Telegdi, Bartha, Thuri, Könyves-Tóth, Farkas famíliák. Több család leszármazottai a XIX. és a XX. században is dolgoztak. A Dávidházy család késői tagjai a századforduló után egy budapesti kiadó Petőfi-almanachját kötötték a XVIII. századi [[pergamen]]kötés stílusában.
| |||