Móric szász herceg fia, protestáns vallásban nevelkedett. Fiatal korában harcolt a török ellen, szász csapatokkal együtt részt vett [[Buda ostromavisszafoglalása|Buda visszafoglalásában]] is. A győzelmet nagy részben az ő elszántsága döntötte el. Ezután papi pályára lépett és előbb Németország több városában [[Köln]]ben, [[Salzburg]]ban, [[Eichstadt]]ban, [[Leoben]]ben viselt egyházi hivatalt. 1695-ben I. Lipót győri püspökké nevezte ki. Mint I. Lipót és I. József bizalmi embere gyakran járt külföldi követségben. A [[tridenti zsinat]] határozatait végrehajtatta. 1698-ban bíboros lett. Előbb Kollonich segéde lett, majd 1707-ben I. József esztergomi érsekké nevezte ki, de megtartotta a győri egyházmegye kormányzatát is. 1714-ben [[III. Károly]] császár Keresztély Ágost esztergomi érseket és minden utódját a prímási székben birodalmi hercegi címmel ruházta fel, azóta viseli az esztergomi érsek a hercegprímási címet. Utolsó éveit a máriavölgyi zárdában töltötte, visszavonultan.
Császári parancsra megjelent a birodalmi gyűlésen, majd Regensburgban elhunyt. [[Pozsony]]ban a [[Szent Márton-dóm (Pozsony)|Szent Márton-dóm]] sírboltjában nyugszik.
