„Kovács Ferenc (irodalomtörténész)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Erdélyi Iskola –> Erdélyi Iskola (folyóirat)
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: György Lajos –> György Lajos (irodalomtörténész)
8. sor:
Első írását az [[Igazság (folyóirat)|Igazság]] közölte (1947), az [[Utunk]], [[Korunk]], [[A Hét (folyóirat, Románia)|A Hét]], [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], [[Új Élet (folyóirat)|Új Élet]], [[Dolgozó Nő]], Igazság, [[Előre (folyóirat, 1953–1989)|Előre]] munkatársa. Közléseiből kiemelkedik ''[[Jakab Elek]], az ASTRA (kulturális egyesület) tiszteletbeli tagja'' (A Hét 1974/12), ''[[Timotei Cipariu]] magyar levelezése'' (Utunk, 1980/6), s ''Az [[Erdélyi Iskola (folyóirat)|Erdélyi Iskola]] triászának magyar barátai I-II'' (A Hét, 1981/47, 48) c. tanulmánya. A román-magyar irodalmi kapcsolatok kutatójaként gondozta a ''[[George Bariţ]] magyar levelezése'' (Ioan Chindrişsel, 1974), a ''Két évszázad kortársa, George Bariţiu'' (Kovács Józseffel, Kolozsvár, 1984) és a ''Kelt Balázsfalván...'' c. kötetet (1985).
 
Magyar irodalomtörténeti kutatómunkásságának eredménye a ''[[Bitay Árpád]]'' c. tanulmány és szöveggyűjtemény (Testamentum, 1977) és [[György Lajos (irodalomtörténész)|György Lajos]] tanulmányainak kiadása, ''Az anekdota – A magyar regény előzményei'' ([[RMI]], 1988), bevezető tanulmányával és jegyzeteivel.
 
A rádióban a kolozsvári piarista főiskola neves magyar és román tanulóiról szóló sorozattal (''A testvériség iskolája'', 1970-73), valamint számos (többek között ''[[Bródy Sándor]]'', ''[[Kemény Zsigmond]]'', ''[[Kós Károly (építész)|Kós Károly]]'' egy-egy műve nyomán készült) [[hangjáték]]kal szerepelt. [[Magyar nyelv|Magyarra]] fordította a magyar rádióadás számára [[Ion Agârbiceanu]], [[Lucian Blaga]], [[Emil Isac]], Vasile Rebreanu s az erdélyi [[erdélyi szászok|szász]] szerzők közül Otto Folberth, [[Adolf Meschendörfer]], Heinrich Zillich több elbeszélését. Az újjászervezett kolozsvári magyar rádióadásban megszólaltatta a diktatúra bebörtönzött egyházi és világi áldozatait (1991). [[Önéletrajz]]i elemekkel telített, de egy kolozsvári városnegyed krónikájává táguló közel ezeroldalas kéziratát rádió-sorozatában dolgozta fel.