„Szörényvár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: fa:دروبتا-تورنو سورین |
a Bottal végzett egyértelműsítés: I. Ulászló –> I. Ulászló magyar király |
||
30. sor:
1233-ból maradt fenn okleveles említése Lukács szörényi bánnak, akinek hatalma [[Havasalföld]]nek az [[Olt]] folyóig terjedhetett ki, amelynek alávetett lakosságát a vlach (későbbi román nép) alkotta. A kun és [[vlachok|vlach]] népek között [[domonkos rend]]i szerzetesek kezdték meg a [[katolikus]] hitre való térítést, de a magyar uralmat az 1241–42-es [[tatárjárás]] vihara elsöpörte. Csak a mongol lovasseregek elvonulása után próbálta ismét megszervezni a magyar király ezt a tartományt, most már a szörényi [[bán (méltóság)|bán]] felügyelete alatt Litvaj hátszegi román [[vajda|vajdára]] és a tőle függő [[kenéz]]ekre bízva a vidék igazgatását. 1247 – 1250 között a [[johanniták|johannita]] lovagrend is megjelent, de nem bírták teljesíteni a tatárokkal szembeni védelem követelményeit. A szörényi bánok névsora csak töredékesen ismert. 1272-ben Litvaj román vajda el akarta szakítani a területet a magyar koronától, de a megtorló hadjáratban csatát és életét vesztette. 1291-ig ismét magyar bánok kormányozták, de hatalmuk egyre csökkent, fokozatosan a [[havasalföld]]i román vajdák vették át az irányítást, míg a magyar uralom központja a [[Kárpátok]] nyugati oldalán emelkedő [[Miháld]] várába került át. Az országot darabokra szétszaggató tartományurakat több évtizedes küzdelemben legyőző [[I. Károly magyar király|Anjou Károly]] király 1330-ban hadjáratban próbálta legyőzni a havasalföldi vajdát, de a [[vöröstorony]]i szorosban vereséget szenvedett. Így a szörényi bánság a vajda uralma alá került. 1368-os forrás szerint [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király a szörényi várban székelt, a következő esztendőben pedig formálisan is elismerte, hogy eme vidék a havasalföldi vajda fennhatósága alá tartozik.
1419-ben gyökeresen megváltozott a helyzet, amikor [[Luxemburgi Zsigmond]] király al-dunai hadjárata során benyomulva Bulgáriába, legyőzött egy török sereget majd visszacsatolta Szörény várát a [[Magyar Királyság]]hoz. A következő évtizedekben fontos királyi végvár, a szörényi bán kormányzása alatt. 1429 – 1435 között az uralkodó a német lovagrendet bízza meg a török támadásoktól egyre sűrűbben fenyegetett erődítmény őrizetével. 1439 májusában [[Habsburg Albert]] király a vitézségével kitűnt idősebb és ifjabb Hunyadi Jánosra bízta a szörényi bánság várainak parancsnokságát. Megkapták a terület honorbirtokát is, vagyis szolgálati idejük időtartalma alatt ők szedhették be a lakosságra rótt földesúri adókat és szolgáltatásokat. Miután testvéröccse elhunyt, az idősebb [[Hunyadi János]] egyedül viselte a szörényi bán hivatalát, [[I. Ulászló magyar király|Jagelló Ulászló]] király szolgálatában egyre feljebb emelkedve a méltóságok között. Erdélyi vajda majd [[Magyarország]] [[kormányzó]]ja {gubernátor} minőségében számtalan hadjáratot vezetett a déli irányból támadó oszmán hadak ellen.
Szörény vára is betagolódott az al-dunai végvárrendszerbe, amely katonai védelmi feladatát jól teljesítette [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] király uralkodása idején. Hanyatlása a [[16. század]]ban, a [[Jagelló-ház|Jagellók]] alatt következett be, az elégtelen fegyveres erővel és hadi anyaggal rendelkező végvárakat sorra vette be a török. A későbbiekben már az [[Oszmán Birodalom]] belső vidékének számító terület hadi jelentősége lecsökkent, a várral egyre kevesebbet törődtek, romba dőltek falai. A 2007 őszi terepbejárás tapasztalatai szerint a vérzivataros évszázadokat túlélt kővár részben konzervált védőművei Szörényvár ''(Turnu Severin)'' belvárosában, a [[Duna]] partjának közelében emelkednek.
| |||