„Erdődi Lajos” változatai közötti eltérés

}}

 

 

Nagy műveltségű, kitűnő felkészültségű ügyvéd volt. Bábáskodott a [[népi írók]] mozgalmának elindításánál. Tevékenyen részt vett a magyar (baloldali) agrárreform kidolgozásában, melynek gyakorlati megvalósításáért küzdött (minden fórumon, szervezetben) egész életében. Céljait mindenkor demokratikus módon, politikai, jogi eszközökkel kívánta elérni. Eszméit, népét soha nem tagadta meg, de mivel mindig kora előtt járt egyetlen politikai rendszerben sem volt elfogadott. Minden megpróbáltatást vállalva harcolt a kiszolgáltatott, jogfosztott, szeretett népének felemeléséért. A II. világháború alatt ezért kommunistának bélyegezték, és bebörtönözték. Hamar rájött azonban, hogy a kommunizmus nem járható út, és Magyarországnak demokratikus és független államnak kell maradnia. Így a világháború után, amikor Magyarországon épp csak elkezdődött a kommunizmus, ő már rég nem akart kommunista lenni. Nem volt hajlandó a megszálló, diktatórikus, bolsevista hatalom szolgálatába állni. Ezért átnevelő munkaszolgálatra ítélték (10 év), melyet a szovjet [[Gulag]] táboraiban töltött le.

Simonyi Imre így emlékezett: „Gyulán (a két világháború közötti városban) három igaz ember élt: Apor báró (a szegények plébánosa), Blanár doktor (a szegények orvosa) és Erdődi Lajos (a szegények ügyvédje). Mindhárman polgárok voltak, s a szegények istápolói”. Ők az életüket áldozták a népükért. „Hiszem, hogy eljön az ideje annak, hogy a mi munkánk megkapja méltó elismerését és megbecsülését… amíg ez a nép ilyen embereket küld, mint Erdődi Lajos volt, addig hitünk megalapozott” (dr. Fábián Dániel).

 

 

== Leszármazottai ==