„Zsolnai kerület” változatai közötti eltérés

a
a (a)
A kerület területén az [[Északnyugati-Kárpátok]] hegyláncai és a közöttük fekvő sűrűn lakott medencék váltakoznak. A főbb hegycsoportok a Kárpátok külső övén, az országhatár mentén a [[Morva–Szlovák-határhegység]] és a [[Beszkidek]] láncai, a Kárpátok belső vonulatán először a [[Kis-Fátra]], a [[Liptói-havasok]] és a [[Magas-Tátra]], majd beljebb (délebbre) a [[Zsgyár]], a [[Nagy-Fátra]] és az [[Alacsony-Tátra]].
 
A legfontosabb medencék egyben a fő folyók vízgyűjtő területei is. A legjelentősebb folyó a [[Vág (folyó)|Vág]], mely keletről nyugatra folyik végig a kerületen összegyűjtve annak felszíni vizeit. A Vág felső vízgyűjtője a [[Liptói-medence]], két legfontosabb mellékfolyója a jobbparti [[Árva (folyó)|Árva]] és a balparti [[Turóc]], melyek az azonos nevű medencék vizeit hozzák a Vágba. A főfolyó ezután szűk völgyben tör át a Kis-Fátra hegyei között a [[Zsolnai-medence|Zsolnai-medencébe]] érkezve, melynek kereszt alakját két majdnem pontosan egymással szemben belétorkolló mellékfolyó, a balparti [[Kiszuca]] és a jobbparti [[Rajcsanka]] völgye alakítja ki. Még lejjeblejjebb a Vág szűk völgye kissé kiszélesedve a keskeny [[Trencséni-medence|Trencséni-medencét]] alkotja, melynek csak felső része tartozott a kerülethez 1949 és 1960 között.
 
A kerület legmagasabb pontja a [[Bisztra]] a Liptói-havasokban (2248 m), a legalacsonyabb pedig az a pont, ahol a Vág távozik [[Nagybiccse]] közigazgatási területén (298 m).