„Anatómiában használatos síkok és irányok” változatai közötti eltérés

Az [[Állatok|állat]]i és a humán [[anatómia|anatómiával]] foglalkozó tudományágakban az '''anatómiában használatos síkok és irányok''' precíz megnevezése több okból is igen lényeges.

 

A köznyelv használatával szemben két komoly probléma merül fel. Először is, a köznyelvi, irányokat jelző szavak természetüknél fogva nyelvspecifikusak, ezért szakszövegekben le kell őket fordítani a velük megegyező, vagy ''csaknem'' megegyező megfelelőjükre. Tehát ezek nem univerzális kifejezések, amiket más anyanyelvű zoológusok is könnyen megértenek. A terminológiai különbségek egyébként az állati anatómia (néha [[zootómia|zootómiának]] is nevezik) és az emberi (orvosi) [[humán anatómia|anatómia]] területét továbbra is különválasztják.

===Gerinctelen és gerinces zootómia===

 

 

A kétoldali szimmetriájú állatoknál ''(Bilateralia)'', mint a [[gerincesek]] és a gerinctelenek egy része, úgy is fogalmazhatunk, hogy az a testhelyzet, amikor az állat álló helyzetben előre tekint.<ref>Campbell and Reece (2005), ''p.'' 630.</ref> (lásd 2–4. ábrák, lejjebb)

 

====Zavarforrások====

 

Az AP, DV és LR (vagy ML) tengelyek együtt precíz háromdimenziós helymeghatározást tesznek lehetővé bármilyen [[kétoldali szimmetria|kétoldalian szimmetrikus]] élőlénynél, legyen akár [[gerinctelen]] vagy [[gerinces]]. A gyakorlatban a tengelyek szerinti helymeghatározásban előfordulhat némi zavar, amikor (a 2. ábra halától eltérően) a szóban forgó élőlény alakja nem tekinthető lineárisnak (lásd a 3-4. ábrákat). Például a 3. ábra AP-tengelye nem látszik derékszöget bezárni a DV-tengellyel. Ehelyett az összes testszegmenst figyelembe véve lehetséges AP-tengelyek afféle közelítő átlagának ábrázolása.

 

 

Bármelyik ''testi szegmenst'' tekintve, a dorsoventralis tengely derékszöget zár be az anteroposterior tengellyel. Így a 4. ábrán a farokrész DV-tengelye a farok „háti” végétől (a törzs posterior vége), a farok „aljáig” (a lábak közelében) tart – csaknem párhuzamosan a test főrészének AP-tengelyével.

A gerinctelenek nagy formaváltozatossága megnehezíti standardizált anatómiai irányok alkalmazását leírásuknál. Az adott élőlénytől függően egyes kifejezéseket ugyanúgy használnak, mint a gerinceseknél, de szükség szerint új anatómiai kifejezéseket is alkottak. A kifejezések használata az élőlény [[alapszabás]]ától függ.

 

 

====[[Aszimmetrikus]] és [[gömb]] alapformájú élőlények====

Az alakváltoztatásra képes élőlények, mint az amőbák (lásd az 5/a ábrát) esetében az anatómiai irányok értelmetlenek, mivel semmilyen fix iránytengelyről nem lehet szó esetükben. Hasonlóan, a [[Szimmetria (biológia)#Gömb alapforma|gömb alakú]] élőlényeknél (5/b ábra) nincs mód az élőlény középpontján áthaladó tengelyek megkülönböztetésére. Tetszőleges számú, egymásra merőleges tengelyhármast meg lehetne határozni, de egyik sem lenne kitüntetett helyzetű, ezért nem lenne használható. Az ilyen élőlényekben egyedül a ''sekély'' és ''mély'' kifejezéseknek van némi jelentősége.

 

 

====Hosszúkás formájú élőlények====

 

====Hosszúkás élőlények megkülönböztethető végekkel====

 

Egyes hosszúkás formájú [[protiszták]] végeit meg lehet különböztetni egymástól. Az ilyen élőlényeknél a szájat (vagy azzal ekvivalens struktúrát, például a ''[[Paramecium]]'' vagy ''[[Stentor]]'' [[citosztóma|citosztómáját]]) tartalmazó véget, vagy azt a végét az élőlénynek, ami többnyire a [[helyváltoztató mozgás]] irányába néz (pl. az ''[[Euglena]]'' a [[flagellum]]mal ellentétes vége) általában az '''anterior végnek''' tekintik. A másik vég értelemszerűen a '''posterior vég''' lesz, és a két vég összekötésével az '''anteroposterior tengelyt''' '''(elülső-hátulsó tengelyt)''' kapjuk.<ref name=autogenerated7 /> Szigorúan véve ezt a terminológiát csak olyan szervezetekre lehetne alkalmazni, melyek mindig planktonikusak (úszó életmódot folytatnak, mint a 7. ábra tetején), bár alkalmazható [[szesszilis]] (felszínhez rögzült) életmódot folytató élőlényekre is (lásd a 7. ábra alsó képe és a 8. ábra).<ref>{{cite book |title=On the Origin of Phyla |last=Valentine |first=James W. |year=2004 |publisher=University of Chicago Press |location=Chicago |isbn=0226845486 }}</ref>

 

 

A felszínhez rögzült élőlényeknél, mint például a [[szivacsok]] (lásd 8. ábra), továbbá egyes [[Protista|állatszerű protisztáknál]] szintén beszélhetünk jól elkülöníthető testvégekről. Az aljzathoz rögzült vég általában az '''alapi''' vagy '''bazális vég''' ''(basalis)'' nevet kapja ([[latin nyelv|latin]] ''basis''; alap), a rögzülés pontjától legtávolabb eső végpont neve pedig '''csúcsi''' vagy '''apikális vég''' ''(apicalis)'' (latin ''apex''; csúcs, hegy). A két vég összekötésével az '''apikális-bazális''' (vagy '''bazális-apikális''') '''tengelyt''' kapjuk (lásd 7. ábra). Erre merőlegesen '''transzverzális tengelyeket''' definiálhatunk, de a szimmetria hiánya miatt nincs kitüntetett irány, ami egyértelműen meghatározná a tengelyeket.

A [[sugaras szimmetria|sugaras szimmetriájú]] élőlények közé a ''[[Radiata]]'' csoport ragjai tartoznak – elsősorban a [[csalánozók]] ''(Cnidaria)'' és a [[bordásmedúzák]] ''(Ctenophora)''.<ref name=autogenerated6 /><ref name=autogenerated7 /> A kifejlett [[tüskésbőrűek]] (tengeri csillagok, tengeri sünök, tengeri uborkák stb.) is ide tartoznak, [[Szimmetria (biológia)#Pentamer|pentamer]] szimmetriájuk miatt (tehát ötös [[forgásszimmetria|forgásszimmetrikát]] mutatnak). A tüskésbőrűek [[lárva|lárvái]] ''nem'' tartoznak ide, mivel azok [[bilaterális szimmetria|kétoldalian szimmetrikusak]].<ref name=autogenerated6 /><ref name=autogenerated7 />

 

 

A gömbszerű és az aszimmetrikus organizmusoktól eltérően, a sugarasan szimmetrikus élőlényeknek mindig van egy meghatározott tengelyük.

 

 

A [[csalánozók]] űrbelűek, az élőlény egyik végén található a kombinált száj- és végbélnyílás, a másik végen nem található nyílás a gyomor-bél üregből ''(coelenteron)''.<ref name=autogenerated7 /> Épp ezért az élőlény '''száji végét''' '''orális végnek''' ([[latin nyelv|latin]] ''oris''; száj), az ellenkező véget '''aborális végnek''' (a latin ''ab-''; prefixum jelentése „valamitől távol”) nevezzük. A kettőt összekötve az '''orális-aborális tengelyt''' kapjuk (9. ábra).