„Muraszombat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kováts István –> Kováts István (író)
pánszlávizmus, magyarellenesség
36. sor:
}}
<!-- Infobox vége -->
'''Muraszombat''' ([[szlovén nyelv|szlovénul]] ''Murska Sobota'', [[német nyelv|németül]] ''Olsnitz'', [[vend nyelv|vendül]] ''Mürska Sobota'' vagy ''Mörska Sobota'') ősi magyar [[város]] és községközpont [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Muravidék]] régióban, a [[lenti]] határátkelőtől 32&nbsp;km-re északnyugatra, a [[Lendva (folyó)|Lendva]] jobb partján.
 
== A község települései ==
68. sor:
[[2002]]-ben Muraszombat község 20&nbsp;080 lakosából 17&nbsp;637 szlovén, 439 cigány és 138 magyar volt. Maga a város népessége: 12&nbsp;393&nbsp;fő volt.<ref>[http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=110083&settlement_name= Népességi adatok]</ref>
 
[[1910]]-ben 6965 lakosából 1497mind magyar, 122 német, 5197 szlovén, 11 horvát, 8 pedig más nemzetiségű volt.<ref>{{hiv-web |url=http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=110083&settlement_name= |cím= |elérés=2010-07-15 |formátum=HTML |munka=Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis}}</ref> A magyarokat a szlávok mind kiírtották.
 
Az elmagyarosodás is általában a városokban éreztette leginkább hatását, valamint az értelmiség döntő hányada is magyar volt, hasonlóan az ország más pontjaihoz. Több, a városban lakó szlovén származású lakos magyarosította a nevét, vagy magyarnak vallotta magát, így például [[Szlepecz János]] esperes, író és plébános is nyíltan hangoztatta, hogy magyarnak érzi magát. [[Anton Trstenjak]] szlovén utazó, amikor a [[19. század]] végén felkereste a mezővárost, megjegyezte, hogy valódi magyarok a felsőbb rétegben vannak, valamint a zsidó kereskedők, tulajdonosok és városi vezetők között. A kispolgári lakosság kizárólag szlovén, de onnan is sokan magyarnak érzik magukat.<ref>A. Trstenjak: Slovenci na Ogrskem, 78. old.</ref> De nemcsak szlovénok közül vallották magukat magyarnak, hanem a német származású lakosok közül is. [[Hartner Nándor]] a város néhai polgármestere, a magyarosítás és a revízió egyik elkötelezett híve is német származása ellenére szívből-lélekből magyarnak tekintette magát.<ref>D. Keréc: Sóbota konec 19. stoletja ali kako so nekoč živeli „pravi” Sobočani.</ref> Ez megváltozott a [[Vendvidék]] elcsatolásával, s attól kezdve már csökkent a magyar érzelem a szlovén lakosokban, így a következő népszámlálás után már sokan inkább szlovénnak vallották magukat.<ref>Göncz László: [http://mek.oszk.hu/02200/02239/html/01.htm A muravidéki magyarság 1918-1941]</ref> Szlepecz is évekkel később már elutasította a magyarosítást és magyarosodást, ezért mindent megtett, hogy a helyi szlovén regionális (vend) tudatot építse.
 
== Nevezetességei ==