„Korni nyelv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CocuBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.1) (Bot: következő hozzáadása: fo:Corniskt mál
szabványosított helyesírás
1. sor:
{{Nyelv infobox
| név = korni
| saját név = Kernewek, Kernowek, Curnoack
| hatterszin=lawngreen
| beszélik = [[Egyesült Királyság]]
14. sor:
| írásrendszer = [[latin írás]]
| hivatalos= Nem hivatalos nyelv, de elismert kisebbségi nyelv az [[Egyesült Királyság]]ban
| szabályozza = [[Kesva an Taves Kernewek]] (KK), [[Agan Tavas]] (UC, UCR), [[Cussel an Tavas Kernuak]] (RLC) [[Cornish Language Partnership]] (SWF)
| ISO 639-1 = kw| ISO 639-2 = cor| ISO 639-3 = cor}}
[[Fájl:Flag of Cornwall.svg|bélyegkép|200px|jobb|Cornwall zászlaja]]
A '''korni nyelv''' vagy '''cornwalli nyelv''' (korniul: ''Kernowek'', ''Kernewek'', ''Curnoack'') egy a [[kelta nyelvek]] brit ágához tartozó nyelv. A korni [[Cornwall]] egyes részein a [[18. század]]ig működött közösségi nyelvként, majd a [[20. század]] elejétől kezdve több kísérlet volt a nyelv újjáélesztésére.
 
A korni nyelv újjáélesztése [[1904]]-ben kezdődött, mikor [[Henry Jenner]] a kelta nyelvek egyik rajongója megjeleníttette ''Handbook of the Cornish Language'' című könyvét. A szótárának alapja a 18. századi beszélt korni nyelv, de később tanulója, Robert Morton Nance a kiadványt úgy alakította át, hogy az a nyelv 16. századi, az [[angol nyelv|angol hatását]] még nem tükröző állapotot mutassa be. Ez meghatározta a nyelv következő néhány évtizedes időszakát, de a nyelvtanulók nem tudtak abban megállapodni, hogy melyik formát használják, így a század végén rengeteg változat versenyzett egymással.
313. sor:
<center>
{| class="wikitable"
|+'''Mássalhangzóváltozás a korniban''' <br />(a Kernwek Kemmyn szerint)
!Változtatott<br />mássalhangzó!! Lágy <br />változás !! Hehezetes <br />változás !! Kemény <br />változás !! Vegyes <br />változás
|- align="center"
320. sor:
|t||d||th||||
|- align="center"
|c, k||g||h||||
|- align="center"
|b||v||||p||f
326. sor:
|d||dh||||t||t
|- align="center"
|g<sup>1</sup>||''eltűnik''||||c, k||h
|- align="center"
|g²||w||||c, k||hwwh
|- align="center"
|gw||w||||kwqw||hwwh
|- align="center"
|m||v||||||f
339. sor:
² Kerekített magánhangzók, és r után (ha kerekített magánhangzó követi).
</center>
* ''[[ragozó nyelv|ragozó]] (vagy [[Magyar hangtan#Igék|igeragozó]]) [[Elöljáró|prepozíciók]].'' Egy prepozíció egy személyes névmással együtt használva egy külön szóforma. Például a ''gansgen'' (-val, -vel, által) + ''myme'' (engem) → ''genefgenam''; ''gansgen'' + ''efev'' (hímnemű őt) → ''gansoganjo''.
* ''A nyelv nem használ határozatlan [[névelő]]t.'' ''Cath'' jelentése „egy macska” (azonban használnak határozott névelőt: ''an gath'' jelentése „a macska”).
 
346. sor:
! Személy !! Egyes szám !! Többes szám
|-
| Első || me || nyeny
|-
| Második || che || why
|-
| Harmadik || e, eveev (masc.),<br /> hyehy (fem.) || angyeanjy, gyejy
|-
|}
367. sor:
 
{| class="wikitable"
!korni (UCR) !! korni (KK) !! kornii (SWF) !! walesi !! breton !! ír !! skót !! manx !! magyar
|-
| Kernowek || Kernewek || Kernewek, Kernowek || Cernyweg|| Kerneveureg || Coirnis || Còrnais || Cornish || korni
|-
| gwenenen || gwenenenn || gwenemen || gwenynen || gwenanenn || beach || seillean, beach || shellan || méh
|-
| chayr, cadar || kador, (cador) || kador || cadair || kador || cathaoir || cathair || caair || szék
|-
| cues || keus || keus || caws || keuz || cáis || càise || caashey || sajt
|-
| mesporth || yn-mes || ynen-mes ||tu fas, tu allan || er-maez || bealach amach || dol a-mach || dorrys magh || kijárat
|-
| codha || koedha || kodha, codha || disgyn, syrthio || kouezhañ || tit || tuiteam || tuitt || esni
|-
| gavar || gaver || gafr || gavr || gabhair || gobhar/gabhar || goair || - || kecske
|-
| chy || chi || tŷ || ti || teach || teach, tigh || thie || - || ház
|-
| gweus || gweus || - || gwefus || gweuz || bruas || bile/liopa || meill || ajak
|-
| aber || aber || heyl || aber || aber || inbhear || inbhir || inver || torkolat
|-
| nyver || niver || niver || rhif, nifer || niver || uimhir || àireamh || earroo || szám
|-
| peren || perenn || - || gellygen, peren || perenn || piorra || peur || peear || körte
|-
| scol || skol || skol, scol || ysgol || skol || scoil || sgoil || scoill || iskola
|-
| megy || megi || - || ysmygu || mogediñ || caith || smoc || jaagh || füstölni
|-
| steren || sterenn || steren || seren || steredenn || réalt || reul || rolt || csillag
|-
| hedhyw || hedhyw || hedhyw || heddiw || hiziv || inniu || an-diugh || jiu || ma
|-
| whybana || hwibana || -whibana || chwibanu || c'hwibanat || bheith ag feadaíl || fead || - || fütyülni
|-
| wheal, whel || hwel || hwel, wel || chwarel || arvez || cairéal || coireall || quarral || bánya
|}