„Anton Praetorius” változatai közötti eltérés

Praetorius a vesztfáliai Kamen nevünevű helység latinnyelvülatin nyelvű iskolájának volt az igazgatója. Felesége, Maria, [[1586]]-ban itt hozta világra Johannes nevünevű fiúgyermeküket. Anton Praetorius lett Dittelsheim elsöelső református lelkipásztora, ahol [[1595]]-ben megfogalmazta a „[[Heidelberg]]i kastély első óriás hordójá“-rólhordójá“ról készült legrégebbi latin nyelvű leírást. [[1596]]-ban hercegi udvari prédikátor lett a [[Frankfurt]]/Main melletti Birstein-benBirsteinben. [[1597]]-ben a hercegtől egy boszorkányperben ítélőszéki tagsági kinevezést kapott. Praetorius tiltakozott a megvádolt asszonyok kinzásakínzása ellen. Tiltakozásával sikerült elérnie, hogy a pert leállították és az asszonyokat szabadon engedték. A mai napig ez az egyetlen olyan ismert eset, amelyben egy egyházi személyiség egy boszorkányper során az embertelen kínzások megszüntetését követelte – és ezt el is érte.

Praetorius elvesztette udvari prédikátori hivatalát és [[1598]]-ban Laudenbach an der Bergstraße nevünevű helységben lett lelkipásztor. Fia, Johannes Scultetus, nevét álnévként használva jelentette meg 1598-ban a boszorkányőrület és a kínzások ellen irott könyvét „Gründlicher Bericht von Zauberey und Zauberern“ (Részletes tanulmány varázslatokról és varázslókról) címmel. [[1602]]-ben a „Gründlicher Bericht“ (Részletes tanulmány) második kiadásakor vette a bátorságot, hogy a művet saját nevén jelentesse meg. Az [[1613]]-ban megjelent harmadik kiadáshoz személyesen irt előszót. [[1629]]-ben mások jelentették meg a negyedik kiadást „Bericht über Zauberey und Zauberer“ (Tanulmány varázslatokról és varázslókról).