„Héder nemzetség” változatai közötti eltérés

→‎A krónikák szerint: Az idézetkazal külön alfejezetbe gyűjtetett, jó emlékezetű krónikásaink becsére
(→‎A nemzetség története: áthozva a Hédervári családtól)
(→‎A krónikák szerint: Az idézetkazal külön alfejezetbe gyűjtetett, jó emlékezetű krónikásaink becsére)
 
== A nemzetség története ==
 
''"Németországból Wolfger jött, öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélos vitézzel; a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta nekik, és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol várat épített, ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a [[Héder nemzetség|Héderiek nemzetsége]]."''
 
Miután Wolfer testvérével Hedrikkel Magyarországra érkezett, [[II. Géza magyar király|II. Géza]] Wolfernek Güssinget (Küszint) a mai [[Németújvár]]t, Hédernek a [[Győr]]től északnyugatra lévő, a mai [[Hédervár]]t is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül.
 
Hédervár első említése egy [[1210]]-ben kelt oklevélben található, amely Novák település határjárásakor keletkezett, és úgy említi Hédervárt, mint Hederic comes, azaz Hederic ispán birtokát. Az ispán a [[Héder nemzetség]] alapító tagja, származásáról a középkori krónikákban olvashatunk.
 
[[Kézai Simon]] mester [[1283]] körül a következőket írja: ''„Wolfer testvérével Hedrikkel Vildoniából jött be 40 páncélos katonával. A Güssing hegyet kapta szálláshelyül, amelyen favárat épített, sőt a szerzeteseknek monostort is, amelybe halála után eltemették. Innen veszik kezdetüket a Héderiek.”''
 
A székesfehérvári őrkanonok, [[Kálti Márk]] egy évszázaddal későbbi, [[1358]] körül készült [[Képes krónika|krónikája]] és az ebből származó [[14. század]]i összeállítás szerint is Géza fejedelem adományozta a [[Győr]] melletti szigetet a testvéreknek: ''„Németországból Wolfger jött öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélos vitézzel, a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta nekik és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is favárat épített; ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek nemzetsége.”''
 
A Hédervári család fontos szerepét mutatja, hogy a [[Képes krónika]] iniciáléjában a bejövő nemzetségek között a család címerét is ábrázolja. Egyébként tévesen, mivel ott Héder ruháján, pajzsán, zászlóján egy hatágú arany csillag látható holdsarlóval, a címer valójában azonban egy ötször hasított pajzs, amely látszik a Hédervári család pecsétjén is.
 
[[Thuróczy János]] [[Thuróczy-krónika|műve szerint]] Wolfer ''„…Alemanniából jött testvérével, Hedrikkel és háromszáz páncélozott vezetéklóval. Géza fejedelem neki adta örök szállásbirtokként Güssing hegyét és Győr környékén a Dunának egy szigetét. Itt épített egy favárat, a hegyen pedig egy kolostort is, ott temették el. Ezektől származik a Héderváry nemzetség.”''
 
A két testvér Magyarországra érkezésének idejét a történészek azóta már régen tisztázták. A bejövetelt és adományozást nem Géza fejedelem idejére, nem a [[10. század]]ra teszik, hanem [[II. Géza magyar király|II. Géza]] ([[1141]]–[[1162]]) uralkodásának periódusára, [[1142]]-re, esetleg [[1146]] utánra. A krónikaírókat vezethette a névazonossággal kapcsolatos tévedés vagy egyszerűen az, hogy a család régiségét, ezáltal tiszteletreméltóságát emeljék.
 
A nemzetséghez kötődik a községnév is, annak ellenére, hogy a szép népi etimológia a Hédervár elnevezést a Hétérvár névből eredezteti. A monda szerint – a Historia Domus [[1798]]. június 26-i bejegyzése is tanúsítja – e régi időkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szőny-ér. A hét kis ér összevont elnevezéséből alakult volna ki a ''Hétérvár'', majd hasonulás útján a [[Hédervár]] név. A környező szigetközi földrajzi nevek ismeretében – [[Mecsér]], [[Győrladamér]] – nem is kell rögtön félremagyarázásra gondolnunk. Helyesen akkor járunk el azonban, ha a logikai sorrendet megfordítjuk, és a földrajzi falu- és dűlőnevekből származtatjuk a mondát.
 
=== A krónikák szerint ===
 
''"Németországból Wolfger jött, öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélos vitézzel; a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta nekik, és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol várat épített, ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a [[Héder nemzetség|Héderiek nemzetsége]]."''
 
[[Kézai Simon]] mester [[1283]] körül a következőket írja: ''„Wolfer testvérével Hedrikkel Vildoniából jött be 40 páncélos katonával. A Güssing hegyet kapta szálláshelyül, amelyen favárat épített, sőt a szerzeteseknek monostort is, amelybe halála után eltemették. Innen veszik kezdetüket a Héderiek.”''
 
A székesfehérvári őrkanonok, [[Kálti Márk]] egy évszázaddal későbbi, [[1358]] körül készült [[Képes krónika|krónikája]] és az ebből származó [[14. század]]i összeállítás szerint is Géza fejedelem adományozta a [[Győr]] melletti szigetet a testvéreknek: ''„Németországból Wolfger jött öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélos vitézzel, a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta nekik és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is favárat épített; ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek nemzetsége.”''
 
[[Thuróczy János]] [[Thuróczy-krónika|műve szerint]] Wolfer ''„…Alemanniából jött testvérével, Hedrikkel és háromszáz páncélozott vezetéklóval. Géza fejedelem neki adta örök szállásbirtokként Güssing hegyét és Győr környékén a Dunának egy szigetét. Itt épített egy favárat, a hegyen pedig egy kolostort is, ott temették el. Ezektől származik a Héderváry nemzetség.”''
 
== A nemzetség ismert tagjai ==
69 861

szerkesztés