„Pécsváradi bencés kolostor” változatai közötti eltérés

Az egyházi épülettömbben élte le életét Asztrik apát is, akit még István küldött el [[Róma|Rómába]], hogy a pápától koronát kérjen. [[Árpád-ház]]i [[II. Géza magyar király|II. Géza]] idejében leégett az épületegyüttes, de a bőséges jövedelemforrásokból rövidesen újjáépítették. Hatalmas pusztítást végeztek viszont a [[tatárjárás]] idején az ellenség könnyűlovas csapatai. [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király parancsára, az országosan alkalmazott gyakorlat szerint már erős kőfalakkal oltalmazták, amelyben egy vaskos öregtorony képezte a végső menedéket. Mint [[hiteleshely]] működött a középkor évszázadaiban, vagyis díjazás ellenében a szerzetesek magánokiratokat is készítettek az ide érkező ügyfeleknek. Az [[Anjou-ház|Anjou]] uralkodók alatt egyházfőinek befolyása megnőtt a királyi udvarban, így például [[1357]]-ben Jordán apát már megtehette, hogy fényes pompával kialakított palotát emeltessen magának.

A [[15. század|XV. század]] elején már fegyveres őrség vigyázott falain, melyeket megerősítettek és barbakános kettős kaputoronnyal láttak el a nagyobbhatékonyabb védelem érdekében. A következő évszázadban, a vesztes [[mohácsi csata]]vesztés után az előrenyomuló [[Oszmán Birodalom]] hadainak útjába került pécsváradi kolostor épületét a később török vazallusvazallussá (hűbéreshűbéressé) -vált [[I. János magyar király|Szapolyai János]] király befolyásos tanácsadója -, [[Martinuzzi György]] barát védhetetlennek tartotta, ezért parancsot adott kivárnagyának a várnagyának, hogy védőműveit robbantsavédőművek felfelrobbantására. A felrobbantott falakatvárfalakat a megszállók sem állították helyre, mivel a hódoltság néhány esztendő alatt jóval északabbra tolódott ki, ígyés márPécsvárad avidéke viszonylag békésebb hátországba került. PécsváradA vidékemegszállás idején az épségben maradat épületrészekben török bíróság székelt. A török megszállás végére csak [[1686]] őszén tettért pontotvéget a császári hadsereg megérkezésével. Az omladozó apátságot [[I. Lipót magyar király|Habsburg Lipót]] császár és király az udvari bizalmasának számító [[Zinzendorf Konrád]] kölni érseknek adományozta.

Az érsek parancsára [[1729]]-ben részben helyreállították épületeit, de a középkori nagy templomot és kolostort nem, sőt annak köveit használták fel a munkálatoknál. Megszüntették a feleslegessé vált külső védőműveit, így a szárazárkot átívelő híd két oldalán posztoló őrtornyokat is, de lebontottak a három ágyútoronyból is kettőt, így ma csak a jelenleg szállodaként működő magas torony látszik, ami szinte ismertetőjegyül szolgál a sok történelmi vihart látott pécsváradi erődített kolostornak.