„Változatok Johann Sebastian Bach Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen című kantátája témájára” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
A Bach-témára írt variációk a zongorairodalom legjelentősebb kompozíciói közé tartoznak. [[Hamburger Klára]] ezt írja az alkotásról: ''„Érvényre jutnak benne legnagyobb zeneszerzői erényei: a még a szokottnál is tömörebb-szervesebb és mégis változatos formálás, az új utakat megnyitó, zseniális harmóniai és hangszeres fantázia. Műfaja következtében anyagában rendkívüli és Lisztnél kivételes módon homogén. Teljességgel hiányoznak belőle mind az édeskés, mind a bombasztikus hatások. Sem túl rövid, sem hosszadalmas. Igazi, nagy hatású, lisztferenci, technikailag is igen igényes hangversenydarab, amelyből mindvégig – és ebben is kivételes – őszinte, mély érzés, fájdalom sugárzik.”''
 
A mű felépítése: téma, kilenc variáció, kóda. Liszt maga a változatokat nem számozta, de a kottában kettős vonalakkal jelezte a határokat. A felépítés a klasszikus ciklikus nagyforma építkezési sémáját idézi, melyben gyakorlatilag a VII–VIII. variáció képviseli a lassú tételt. A témaként szereplő négy ütemes Bach-motívum állandóan (és legnagyobbrészt eredeti hangmagasságában) jelen van a műben. Ez a kromatikus, ereszkedő motívum kiválóan alkalmas a sírás, a sóhajtás kifejezésére, de alkalmas Lisztnek a tizenkét hangot egyenrangúként kezelő komponálási gyakorlatának a megvalósítására is. Liszt a variációsorváltozatok metrumát szabadon változtatgatjamódosítgatja (ez a barokk hagyományoktól némiképp idegen): például a III–VII. variációban a 3/4-es ütem 4/4-essé alakul, a VIII–IX-ben ismét páratlan: 3/2, illetve 3/4; a kódában ismét 4/4. Az első variáció a leghosszabb, a második a legrövidebb, a többi szinte teljesen egyforma hosszúhosszúságú.
 
== Felhasznált források ==