„Nyílt forráskódú szoftver” változatai közötti eltérés

A Gartner 2010 második félévi felmérésében, ahol több mint 500 IT vezető céget kérdeztek meg, a cégek negyede használ nyílt forráskódú irodai programcsomagot.<ref>[http://computerworld.hu/ki-miert-valasztja-az-open-source-t-20110303.html Ki miért választja az open source-t?] ComputerWorld–Számítástechnika, 2011. február 12. OSS 2011 különszám.</ref> Az internetet és a világhálót nyílt forráskódú szoftverek hajtják: a BIND névkiszolgáló, az [[Apache HTTP Server|Apache webkiszolgáló]], a Sendmail levélszerver és a [[Drupal]] webes tartalomkezelő mind piacvezető a maga nemében. A világ 500 legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépének (TOP500) 85%-a [[GNU]]/[[Linux]] operációs rendszert futtat. A webes keresők piacvezetője, a [[Google]] Linuxra és más nyílt forráskódú alkalmazásokra építette piaci sikerét, olyan közismert nyílt forráskódú programokat is készítve, mint a [[Google Chrome]] böngésző és a piacvezető okostelefon platform, az [[Android_(operációs_rendszer)|Android]]. Az [[Oracle]] az Oracle Unbreakable Linux támogatási programmal és az Oracle Enterprise Linux terjesztésével nyílt forráskódú alapokra helyezi piacvezető adatbázis-kezelőjét. A címtár- és személyazonosság-felügyeleti termékek piacvezető vállalata, a [[Novell]] a SUSE Linux felvásárlásával és erre épülő új termékeivel a nyílt forráskód egyik legfőbb propagálójává és támogatója lépett elő. A [[Sun Microsystems]] az [[OpenOffice.org]] után piacvezető hardvereinek operációs rendszerét, a [[Sun Solaris|Solarist]], valamint [[Java (programozási nyelv)|Java]] fejlesztőeszközeinek legfontosabb elemeit is nyílt forráskódúvá tette. A [[Microsoft]], a piaci érték alapján a világ legnagyobb szoftvercége több termékét, például az Ajax Control Toolkit, az IronPython vagy az XML Notepad 2007 programokat tette nyílt forráskódúvá a Microsoft közösségi nyílt forráskódú fejlesztőoldalán, a CodePlexen.