„São Tomé és Príncipe történelme” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a „Gyarmatosítás” kategória eltávolítva (a HotCattel) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kakaó –> Kakaóbab |
||
2. sor:
== A gyarmati korszak ==
A lakatlan szigetcsoportot feltehetően 1470/1471 fordulóján – más források szerint 1478/1479 fordulóján<ref>Newitt 2005:51.</ref> – fedezték fel [[Portugália|portugál]] tengerészek. Sem a pontos dátum, sem a felfedező személye nem ismert. 1485-ben a portugál korona birtokba vette São Tomé szigetét, s a [[João de Paiva]] kormányzása alatt álló földdarabra 1493-tól az anyaországból elűzött [[zsidók]]at, illetve száműzötteket, fegyenceket telepítettek be. A sziget jelentősége megnőtt, amikor az Afrikából [[Dél-Amerika|Dél-Amerikába]] irányuló [[rabszolgaság|rabszolga-kereskedelem]] egyik fontos tengeri állomása lett. Az első telepesek egyike, Álvaro da Caminha még az 1490-es években felismerte a [[cukornád]]termesztésnek kedvező talajtani-éghajlati adottságokat, de az intenzív termelés csak a 16. század közepétől indult meg. A fehér – többnyire portugál – ültetvényesek mellett nagyszámú fekete rabszolga került a szigetre, valamint kialakult egy szabad [[kreol]] (europid–negrid keverék) réteg. A 17. század közepén a cukortermelés jelentősége visszaesett és a gazdaságilag kevésbé érdekelt portugál fennhatóság meglazulni látszott. A közeli, 1502-től különálló gyarmati területet, Príncipe szigetét 1735-ben ugyan São Toméhoz csatolták, de ekkor már politikai és gazdasági értelemben a helyi kreolok ''(forros)'' igazgatták São Tomé és Príncipe ügyeit. A 18. századtól egyre jelentősebb lett a [[kávé]], de főként a [[
== A függetlenség elnyerése ==
|