„Várjobbágy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Nemzetség –> Nemzetség (társadalmi csoport) |
|||
8. sor:
A várjobbágyoknak nem volt az utódaikra szabadon örökíthető birtoka, hanem a [[várbirtok]]ból részesültek szolgálati birtokban, amit azonban leszármazottjuk a szolgálattal együtt átvehetett. Nem az ispáni várban, hanem várjobbágyfalvakban éltek, ahol a [[várnép]]ek közül 2-5 család gondoskodott az ellátásukról, ezért nekik termelőmunkát nem kellett végezniük, csak katonai szolgálattal tartoztak, valamint jogállásuktól függően adózniuk kellett, de ők is részesedtek a várnépek adóiból. <ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |id=ISBN 963 282 202}}</ref>
Eredetük szerint két réteget különböztethetünk meg közöttük. A felső réteg a valószínűleg még [[Géza fejedelem]] által széttelepített törzsi-nemzetségi szervezet katonai kíséretéből származott. Ők később szabad állapotukat Szent Istvánra vezették vissza, ezért a '''Szent Király szabadjainak, fiainak, jobbágyainak''' (''liberi, filii, iobagiones Sancti Regis'') is nevezték magukat, ami faluneveikben is tükröződött ([[Szentkirályszabadja]]). Az ő falvaik lehettek a magyar vagy a csatlakozott népek törzsi vagy népneveit viselő falvak is mint a ''Nyék, Megyer, Jenő, Kér, Keszi, Kürt, Gyarmat, Tarján, Tolmács, Ság, Varsány, Eszlár, Ladány, Besnyő, Kozár, Várkony, Oroszi, Horváti, Székely, stb''). Alsó rétegük a 11-12. század folyamán a [[várnép]]ek közül szabadult fel és lett '''keltjobbágyfiú''' (”iobagiones de canstrensibus excepti"). Az ő kötelezettségeik között szerepelt az [[ispán]]nak nyújtandó szállás és ellátás ([[descensus]]). A két réteg elkülönült egymástól, a felső réteg [[
<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |id=ISBN 963 282 202}}</ref>
| |||