„Arisztotelész filozófiája” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Organon –> Organon (Arisztotelész)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Organon –> Organon (Arisztotelész))
== Logika és tapasztalat ==
{{bővebben|Arisztotelész logikája}}
A nyelv empirikus, aporétikus módszer szerint való vizsgálata vezette Arisztotelészt a [[logika]] felfedezéséhez (hogy hogyan, azt az [[Organon (Arisztotelész)|Organon]] szócikkben fejetettük ki), amit mint tudományt Arisztotelész teremtette meg, bár ő a logikai kutatásokat nem tudománynak, hanem afféle „előtanulmányként” módszeres bevezetésnek tartotta a filozófiába. Habár a tudományos megismerés az általánosból származtatja le az egyest, maga a tudás megfordítva keletkezik: az általános fogalmak a részleges tapasztalatból. A logikai gondolkodás három eleme közül: fogalom, ítélet, [[következtetés]], csak a következtetést tárgyalta részletesen. Ő az első, ki a gondolkodás e formájának mivoltát és jelentőségét fölismerte. A [[következtetés]] elmélete elvezeti a [[bizonyítás (filozófia)|bizonyítás]]éhoz, melynek során a föltételezett állítások igazságát okaikból származtatva következtetjük ki.
 
Ez meg lehetetlen volna, ha nem indulnánk ki oly legáltalánosabb alapelvekből, melyek bizonyításra nem szorulnak. Ezek az észben gyökereznek, mely ez elvek közvetetlen megismerésének tehetsége. Arisztotelész ehhez az [[indukció]] (<sup>)</sup>επαγογή) elméletét is kapcsolja, mely természetesen még nagyon kezdetleges, továbbá a definícióét és osztályozásét. A bizonyítás legfőbb elvei az [[ellenmondásmentesség elve]] és [[a kizárt harmadikelve]] (ld. az „[http://hu.wikipedia.org/wiki/Logika#Arisztotel.C3.A9szi_logika Arisztotelészi logika]” c. fejezetet a [[logika]] szócikkben).
117 228

szerkesztés