„Várdai Pál” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
 
Az egyházi pályára a Szapolyai-párt híveként lépett. [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] uralkodásának ideje alatt [[óbuda]]i prépost, 1519-től királyi kincstárnok, 1521-től [[veszprém]]i, 1523-tól egri püspök. A hatvai országgyülésen az alsó nemesség őt akarta kancellárnak, de a király nem teljesítette e kívánságot. 1526. augusztus 29-én részt vett a [[mohácsi csata|mohácsi csatában]], s onnan szerencsésen megmenekülve, nagy tevékenységet fejtett ki Szapolyai Jánosnak királlyá választatása érdekében. Miután [[Szalkai László]] elesett Mohácsnál, Szapolyai megtette [[esztergom]]i érseknek. 1527-ben János király Lengyelországba menekült, Várdai Pál I. Ferdinándhoz pártolt át, aki megerősítette az esztergomi érsekségben. 1542-től királyi helytartó. [[1539]]-ben – I. Ferdinánd beleegyezésével – ő koronázta magyar királynévá Szapolyai feleségét, [[Jagelló Izabella magyar királyné|Jagelló Izabellát]]. Amikor [[1543]]-ban a törökök [[Esztergom története#A török Esztergomban (1543-1683)|elfoglalták Esztergom]]ot, Várdai az érseki székhelyet [[Nagyszombat]]ba helyezte át.
 
(Kisvárda, 1483 – Pozsony, 1549): esztergomi érsek. A Szapolyai-párt híve volt s azzal együtt emelkedett egyházi pályáján; óbudai prépost, 1519-től kir. kincstárnok. 1521-ben veszprémi, 1523-ban egri püspök. Részt vett a mohácsi csatában. János kir. esztergomi érsekké nevezte ki 1526-ban. 1527-ben János kir.-tól I. Ferdinándhoz pártolt, ki megerősítette őt érseki székében. 1542-ben kir. helytartó. 1543-ban a török elfoglalván Esztergomot, az érseki székhelyet Nagyszombatba helyezte át.
 
 
 
{{Esztergomi érsek