„Habsburg Mária Krisztierna” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor:
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem [[1595]]-ben nagybátyja, [[Bocskai István]] tanácsára szakított a [[Török Porta|Török Portával]], és szövetséget kötött a [[Habsburgok]]kal. Ugyanebben az évben Bocskai vezetésével erdélyi küldöttség érkezett [[Rudolf magyar király|II. Rudolf német-római császár]] [[prága]]i udvarába a szövetség megkötésére. A szerződésben a felek kölcsönösen megígérték egymásnak, hogy nem kötnek békét a törökkel a másik tudta nélkül, valamint hadianyaggal és katonákkal segítik egymást. Ezenkívül I. Rudolf elismerte Báthory Zsigmond hatalmát, és ezt bizonyítandó ajánlotta fel neki a 21 esztendős Mária Krisztierna főhercegnő kezét. A házasság a grazi leánykéréssel és jelképes esküvővel kezdődött. A nagytemplomban a fejedelmet nagybátyja, Bocskai képviselte a vőlegény szerepében. Talán itt szövődött az a bizalmas barátság, amely a későbbiekben [[Erdélyi Fejedelemség|Erdélyben]] is jellemezte a főhercegnő és Bocskai kapcsolatát.
 
Mária Krisztierna [[1595]] [[július]]ában indult el Erdélybe a [[Felvidék]]en keresztül, nagy kerülővel és hosszú, viszontagságokkal teli úton. A negyven hintóból és fegyveres lovasokból, egyházi személyekből álló menetet édesanyja kísérte egy darabig. A menyasszony az utazás alatt végig magas láztól szenvedett, „''naponként kirázza a hideg, sápadt, egészen megváltozott''” az Erdély felé vezető utazás során – írta édesanyja.<ref>Rubicon történelmi folyóirat 2008/4.</ref> A súlyos lázas betegség miatt többször kellett kényszerpihenőt tartaniuk [[Bécsújhely]]en, [[Pozsony]]ban. Majd a [[Vág]] völgyén, [[Kassa|Kassán]] keresztül értek [[Kolozsvár]]ra július végén, ahol óriási ünnepléssel fogadták a küldöttséget. Az esküvő [[augusztus 6]]-án zajlott le, miután a fejedelem néhány nappal korábban egy, a szabadban felállított sátorban ismerkedett meg leendő feleségével.
 
A kedves, finom, művelt főhercegnőt igen bizalmas viszony fűzte édesanyjához, legalábbis erről tesznek tanúbizonyságot hozzá írott levelei. Neveltetése és édesanyja tanácsai is hozzájárultak ahhoz, hogy nemcsak jó szívvel elfogadta a dinasztia érdekében kötendő házasság tervét, de őszinte, nyitott szívvel közeledett Zsigmondhoz, leendő férjéhez is. Saját levelei szerint meg is szerette a zaklatott lelkivilágú, változékony hangulatú és természetű ifjút.