„Antibiotikum-ellenállás” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: DNS –> Dezoxiribonukleinsav
(→‎Forrás: a német cikkből)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: DNS –> Dezoxiribonukleinsav)
A szerzett rezisztencia alapja a [[mutáció]]: a megváltozott gén megváltozott fehérjét kódol, mely különféle módszerekkel végsősoron az antibiotikum hatástalanságát okozza. A mutáns baktérium egyrészt továbbörökíti ellenálló-képességét az utódjainak, másrészt lehetőség van a baktériumok közötti [[horizontális génátvitel]]re is.
==Kialakulása==
Sok kórokozó mikroorganizmusnak nagyon rövid a generációs ideje; 20-30 perc alatt képesek megduplázni a súlyukat, ezért minden előnyös mutáció gyorsan rögzül. Ezt tovább erősíti a baktériumok közötti horizontális génátvitel, ugyanis képesek [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]]-szakaszokat továbbítani akár még fejlődéstörténetileg nagyon távol álló fajok között is. A lemásolt DNS-szakaszok származhatnak a [[kromoszóma|kromoszómából]], a [[plazmid]]okból, az [[integron]]okból vagy a [[transzpozon]]okból is.<ref>''Transfer of antibiotic resistance genes between gram-positive and gram-negative bacteria.'Antimicrob Agents Chemother. 1994 Jul;38(7):1447-51. PMID 7979269</ref>
 
Egyes antibiotikumok ellen gyorsabban alakul ki rezisztencia, mint mások ellen. Például könnyű a markolidok ellen védekezni, mivel csak egy enzimet, a [[transzlokáz]]t gátolja. Ha ez mutálódik, akkor a markolidok nem hatnak többé. Éppen ezért egyre gyakoribb a markolidok elleni rezisztencia, habár csak az 1990-es évek óta használják őket. Ellenben a [[penicillin]] hat különböző fehérjét támad, és még ma is jól használható, pedig az 1940-es években fedezték fel.
117 228

szerkesztés