„Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a így |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Dualizmus –> Osztrák–Magyar Monarchia |
||
1. sor:
{{Bővebben|Magyarországi országgyűlési választások}}
A [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] korában (1867–1918) a választásokat először az 1848. évi V., majd az 1874. évi XXXIII. törvénycikk szabályozta, utóbbi szigorította a vagyoni cenzust, megerősítette a szavazás teljesen nyílt voltát, valamint bevezette a képviselőállítás azonnali lehetőségét, valamint az [[országgyűlés]] létszámát 413 főben határozta meg.
Az [[1913]]. évi XIV. törvénycikk nyílt szavazást rendelt el, és vagyoni és műveltségi cenzushoz kötötte a szavazójogot. A választások mindvégig [[nyílt szavazás]]os rendszerben zajlottak, általános és titkos, a nőkre is kiterjedő választójogot elsőként a [[Károlyi Mihály-kormány]] vezetett be [[1918]]-ban. Eszerint minden, bármelyik hazai nyelven írni-olvasni tudó 21 éven felüli férfi és 24 éven felüli nő szavazati jogot kapott. Ezt később többször átalakították, szűkítették (pl. korhatár-emeléssel), illetve részben újból bevezették a nyílt szavazás rendszerét.
| |||