Wikipédia

„Geregye Pál” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
69 861 szerkesztés
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
69 861 szerkesztés
a láthatóan redundáns szövegek első lépésben alfejezetekbe gyűjtése, mai magyarra fordítása, még folyik
3. sor:
[[Kép:Almási vár.jpg|thumb|230px|right|Az [[almási vár]]]]
[[Kép:Cetatea Adorjan Salard.jpg|thumb|230px|right|[[Adorján vára]]]]
'''Pál országbíró''' ''(Écs fia Pál - Ecce comes, a Sár folyó ispánja - comes de Saar, a Berettyó ura - dominus de Berechio)'' ([[1224]] — [[1264]]) a [[Geregye nemzetség]]ből származott. Ő építtette az [[Élesd]]től mintegy 2 km-re, északra a [[Réz-hegység]] egyik, közel 500 méteres magaslatán [[Sólyomkővár|Sólyomkő várát]]. Tulajdonába került az egész Réz-hegység annak bihari, szilágysági és erdélyi lejtőjével együtt. Sólyomkő várának romjai az Élesdtől északra fekvő [[Sólyomkőpestes]] (Pestis) falu határában, a Sólyomkő-patak felett emelkedő sziklabércen állnak. Sólyomkő-várát [[1711]] után rombolták le, miután a [[Szatmári béke]] kimondta a vár megsemmisítését.▼
 
'''Geregye nembeli Pál''' (†1271 előtt) [[országbíró]] ''(Écs fia Pál - Ecce comes, a Sár folyó ispánja - comes de Saar, a Berettyó ura - dominus de Berechio)'' ([[1224]] — [[1264]]) a [[Geregye nemzetség]]ből származott.
A dunántúli eredetű Geregye nemzetségből származó Pál országbíró, IV. Béla hű embere, katonai érdemeiért [[Bihar vármegye]]i birtokokat kapott. Az ő nevéhez fűződik Sólyomkő várának építése 1250–60 körül. A vár neve magyar eredetű, a [[sólyom]] madárnév és a hegyi várakra utaló kő főnév összetételéből keletkezett.Sólyomkővár megépítése után, ezzel a központtal hatalmas uradalmat hozott létre. Ennek erőforrásait a Berettyó és a Sebes-Körös völgyében fekvő magyar falvak alkották. Az erdős hegyvidék ekkor még lakatlan volt.▼
 
== Élete ==
Ő vagy fiainak egyike építtette az akkor [[Kraszna vármegye|Kraszna megyéhez]] tartozó [[Alsóvalkó|Valkó várat]] is.▼
 
Apja Écs volt, a [[Berettyó]] bal partján fekvő [[Micske]] (Mikcse), [[Poklostelek]] (Vámos), Sáncz: mely ma Micske mellett fekvő puszta, valamint Láz és az ismeretlen helyen fekvő Dénes nevű települések birtokosa;. és aA fenn maradt adatokból következtetve valószínűleg ő lehetett az az "Ecce" comes, aki [[1215]]-ben kolozsi ispán volt.
 
▲Ő vagy fiainak egyike építtette az akkor [[Kraszna vármegye|Kraszna megyéhez]] tartozó [[Alsóvalkó|Valkó várat]] is.
Écs fia '''Pál''' országbíró öröklött birtokai [[Vas vármegye|Vas megyében]] a [[Sár-folyó]] mellett a mai [[Zalaegerszeg]] környékére eső [[Egervár]], [[Fancsika]], Középfalu, [[Gyékényses]], Pincze és [[Pozva]] voltak, majd [[1249]]-től apjától Écstől öröklött [[Berettyó]] melletti birtokain kívül övé lett a [[Nagyvárad]] közelében fekvő [[Hájó]] (Jévjó), és [[Zaránd]] (Zaram), valamint a [[Fekete-Körös]] mellett fekvő Borok föld, valamint az ekkor még Bihar vármegyéhez tartozó [[Bánffyhunyad]] vidékén [[Alsófüld|Füld]], [[Bikal]] és [[Váralmás]], valamint [[Kraszna vármegye|Kraszna vármegyében]] [[Zovány]], Nagyfalu, és [[Felsővalkó|Valkó]] egymás mellett fekvő községek, illetve uradalmak, [[Szolnok vármegye|Szolnok megyében]] pedig [[Kaszavár]], Szamos és Szolnok (Zálnok?) földek. ▼
 
▲Écs fia '''Pál''' országbíró öröklött birtokai [[Vas vármegye|Vas megyében]] a [[Sár-folyó]] mellett a mai [[Zalaegerszeg]] környékére eső [[Egervár]], [[Fancsika]], Középfalu, [[Gyékényses]], Pincze és [[Pozva]] voltak, majd [[1249]]-től apjától Écstől öröklött [[Berettyó]] melletti birtokain kívül övé lett a [[Nagyvárad]] közelében fekvő [[Hájó]] (Jévjó), és [[Zaránd]] (Zaram), valamint a [[Fekete-Körös]] mellett fekvő Borok föld, valamint az ekkor még Bihar vármegyéhez tartozó [[Bánffyhunyad]] vidékén [[Alsófüld|Füld]], [[Bikal]] és [[Váralmás]], valamint [[Kraszna vármegye|Kraszna vármegyében]] [[Zovány]], Nagyfalu, és [[Felsővalkó|Valkó]] egymás mellett fekvő községek, illetve uradalmak, [[Szolnok vármegye|Szolnok megyében]] pedig [[Kaszavár]], Szamos és Szolnok (Zálnok?) földek.
 
Az adorjáni uradalom alapjait I. Écs fia, Pál országbíró vetette meg, aki már 1236-ban több birtokot nyert a királytól a vidéken. Ez időben kapta meg az adorjáni birtokot is, és feltehetően ő építtette fel a tatárjárás után, 1242 – 1276 között [[Adorján vára|Adorján várát]].
35 ⟶ 36 sor:
[[1248]]-tól országbíró lett, s ezzel együtt a '''zalai ispánságot''' kapta, mely méltóságot [[1251]]-ig viselte.
 
'''Pál országbíró''' nevét [[1258]]-ban említették utoljára, amikor békéltető volt a [[Telegdy család]] és Solymos ura János fia Miklós közt a Bihar megyei [[Vársonkolyos]] környékére eső erdőkért folyt perben.▼
'''Pál [[országbíró]]''' neje egy [[1258]]-as oklevél szerint néhai '''Győr Pat nádor''' leánya volt.▼
Öt gyermekük: '''Miklós vajda''' (1257-78) , '''István''' pozsonyi Ispán (1257-78), '''II. Geregye''' (1277-78), '''Fischos''' (1277-84) és '''Ágnes''' (Annus), aki [[1266]]-ban született. Előbb Nagymihályi Turulhoz ment nőül, majd annak halála után [[1258]]-ban a '''margitszigeti apácák''' közé lépett.
 
▲'''Pál országbíró''' nevét [[1258]]-ban említették utoljára, amikor békéltető volt a [[Telegdy család]] és Solymos ura János fia Miklós közt a Bihar megyei [[Vársonkolyos]] környékére eső erdőkért folyt perben.
 
[[1271]]-ben már halott volt.
 
== Birtokai ==
IV. Béla halála után Pál fiai Miklós és István, akik a dobrai várat elfoglalva tartották Güssingi Henrikhez átpártoltak és vele együtt a cseh Ottokárhoz mentek át.
 
▲'''Pál országbíró''' ''(Écs fia Pál - Ecce comes, a Sár folyó ispánja - comes de Saar, a Berettyó ura - dominus de Berechio)'' ([[1224]] — [[1264]]) a [[Geregye nemzetség]]ből származott. Ő építtette az [[Élesd]]től mintegy 2 km-re, északra a [[Réz-hegység]] egyik, közel 500 méteres magaslatán [[Sólyomkővár|Sólyomkő várát]]. Tulajdonába került az egész Réz-hegység annak bihari, szilágysági és erdélyi lejtőjével együtt. Sólyomkő várának romjai az Élesdtől északra fekvő [[Sólyomkőpestes]] (Pestis) falu határában, a Sólyomkő-patak felett emelkedő sziklabércen állnak. Sólyomkő-várát [[1711]] után rombolták le, miután a [[Szatmári béke]] kimondta a vár megsemmisítését.
 
▲A dunántúli[[Vas vármegye]]i eredetű Geregye nemzetségből származó Pál országbíró, IV. Béla hű embere, katonai érdemeiért [[Bihar vármegye]]i birtokokat kapott. Az ő nevéhez fűződik Sólyomkő várának építése 1250–60 körül. A vár neve magyar eredetű, a [[sólyom]] madárnév és a hegyi várakra utaló kő főnév összetételéből keletkezett.Sólyomkővár megépítése után, ezzel a központtal hatalmas uradalmat hozott létre. Ennek erőforrásait a Berettyó és a Sebes-Körös völgyében fekvő magyar falvak alkották. Az erdős hegyvidék ekkor még lakatlan volt.
 
== Családja ==
 
▲'''Pál [[országbíró]]''' neje egy [[1258]]-as oklevél szerint néhai '''[[Győr nembeli Pat]] nádor''' leánya volt. Öt gyermekük:
 
* [[Geregye nembeli Miklós|Miklós]] erdélyi vajda (a forrásokban 1257–78-ig szerepel)
Fiai a birtokot később elvesztették, Miklóst, Istvánt és II. Geregyét hűtlenség és felségárulás miatt lefejezésre ítélték és kivégezték.
* István pozsonyi ispán (a forrásokban 1257–78-ig szerepel)
* II. Geregye (a forrásokban 1277–78-ban szerepel)
* Fischos (a forrásokban 1277–84 szerepel)
* Ágnes (Annus) (†[[1266]]) Előbb [[Nagymihályi Turul]]hoz ment feleségül, majd annak halála után [[1258]]-ban a [[margitszigeti apácák]] közé lépett.
 
IV. Béla halála után Pál fiai Miklós és István, akik a dobrai várat elfoglalva tartották Güssingi Henrikhez átpártoltak és vele együtt a cseh Ottokárhoz mentek át. Fiai a birtokot később elvesztették, Miklóst, Istvánt és II. Geregyét hűtlenség és felségárulás miatt lefejezésre ítélték és kivégezték. [[1280]] körül a Dunántúli és Vas megyei birtokaikat; [[Egervár]]t is a [[Gutkeled nemzetség]]hez tartozó Miklós bán és Pál kapták meg.
 
==Források==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Geregye_Pál”