|
Apja [[Geregye nembeli Écs]] (''Ecce comes'') volt, a [[Berettyó]] bal partján fekvő [[Micske]] (Mikcse), [[Poklostelek]] (Vámos), Sáncz: mely ma Micske mellett fekvő puszta, valamint Láz és az ismeretlen helyen fekvő Dénes nevű települések birtokosa.
Écs fia Pál országbíró öröklött birtokai [[Vas vármegye|Vas megyében]] a [[Sár-folyó]] mellett a mai [[Zalaegerszeg]] környékére eső [[Egervár]], [[Fancsika]], Középfalu, [[Gyékényses]], Pincze és [[Pozva]] voltak, majd [[1249]]-től apjától Écstől öröklött [[Berettyó]] melletti birtokain kívül övé lett a [[Nagyvárad]] közelében fekvő [[Hájó]] (Jévjó), és [[Zaránd]] (Zaram), valamint a [[Fekete-Körös]] mellett fekvő Borok föld, valamint az ekkor még Bihar vármegyéhez tartozó [[Bánffyhunyad]] vidékén [[Alsófüld|Füld]], [[Bikal]] és [[Váralmás]], valamint [[Kraszna vármegye|Kraszna vármegyében]] [[Zovány]], Nagyfalu, és [[Felsővalkó|Valkó]] egymás mellett fekvő községek, illetve uradalmak, [[Szolnok vármegye|Szolnok megyében]] pedig [[Kaszavár]], Szamos és Szolnok (Zálnok?) földek.
Az adorjáni uradalom alapjait I. Écs fia, Pál országbíróő vetette meg, aki már [[1236 ]]-ban több birtokot nyert a királytól a vidéken. Ez időben kapta meg az adorjáni birtokot is, és feltehetően ő építtette fel a tatárjárás után, [[1242 ]] – [[1276 ]] között [[Adorján vára|Adorján várát]]. ▼Ő építtette az [[Élesd]]től mintegy 2 km-re, északra a [[Réz-hegység]] egyik, közel 500 méteres magaslatán [[Sólyomkővár|Sólyomkő várát]]. Tulajdonába került az egész Réz-hegység annak bihari, szilágysági és erdélyi lejtőjével együtt. Sólyomkő várának romjai az Élesdtől északra fekvő [[Sólyomkőpestes]] (Pestis) falu határában, a Sólyomkő-patak felett emelkedő sziklabércen állnak. Sólyomkő-várát [[1711]] után rombolták le, miután a [[Szatmári béke]] kimondta a vár megsemmisítését.
Az [[almási vár]] egyetlen hatalmas csonka tornya Bánffyhunyadtól északkeletre [[Váralmás]] határában egy erdős dombtetőn nyúlik föl. Helyén vagy közelében a magyar kereszténység első századaiban Benedek-rendi kolostor állott, de ez az [[1241]] évi tatárjáráskor elpusztult. E kolostor romjait és köveit használta föl a pusztulás után épült várhoz, a vár építtetője Pál országbíró.
AKatonai érdemeiért [[VasBihar vármegye]]i eredetűbirtokokat Geregyekapott. nemzetségbőlTulajdonába származókerült Pálaz országbíró,egész IV.Réz-hegység Bélaannak hű emberebihari, katonaiszilágysági érdemeiértés [[Biharerdélyi vármegye]]ilejtőjével birtokokat kapottegyütt. Az ő nevéhez fűződik Sólyomkő várának építése [[1250]]–60 körül az [[Élesd]]től mintegy 2 km-re, északra a [[Réz-hegység]] egyik, közel 500 méteres magaslatán. A vár neve magyar eredetű, a [[sólyom]] madárnév és a hegyi várakra utaló kő főnév összetételéből keletkezett.Sólyomkővár megépítése után, ezzel a központtal hatalmas uradalmat hozott létre. Ennek erőforrásait a Berettyó és a Sebes-Körös völgyében fekvő magyar falvak alkották. Az erdős hegyvidék ekkor még lakatlan volt. Sólyomkő várának romjai az Élesdtől északra fekvő [[Sólyomkőpestes]] (Pestis) falu határában, a Sólyomkő-patak felett emelkedő sziklabércen állnak. Sólyomkő-várát [[1711]] után rombolták le, miután a [[Szatmári béke]] kimondta a vár megsemmisítését.
Ő vagy fiainak egyike építtette az akkor [[Kraszna vármegye|Kraszna megyéhez]] tartozó [[Alsóvalkó|Valkó várat]] is.
▲Az adorjáni uradalom alapjait I. Écs fia, Pál országbíró vetette meg, aki már 1236-ban több birtokot nyert a királytól a vidéken. Ez időben kapta meg az adorjáni birtokot is, és feltehetően ő építtette fel a tatárjárás után, 1242 – 1276 között [[Adorján vára|Adorján várát]].
[[1255]]-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással elcserélte annak [[Berettyó]] mentei [[Bihar vármegye|Bihar megyei]] [[Micske]], [[Poklostelek]] (Vámos-), [[Vámosláz|Láz]], Sáncz és Dénes birtokaiért az ő [[Zalaegerszeg]] közelében fekvő [[Fancsika]] (Nagyfaludi puszta) , Középfalu, [[Gyékényes]], Pincze és Pozva (Pazuba) falvakba eső részeit.
|
