„Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg. |
a clean up, replaced: 25 kV 50 Hz → {{25kV50Hz}} AWB |
||
5. sor:
|LÄNGE=58
|SPURVEITE=1435
|STROMW=Kazincbarcikáig<br />
|V-MAX=100 / 80
|BILDPFAD_FOTO=Miskolc tiszai pu front.jpg
56. sor:
|}
A [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]] fekvő '''Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal''' a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] 92-es számú, [[Sajószentpéter
== Története ==
63. sor:
A mai vasút elődjét [[Bánréve|Bánrévétől]], mint MÁV [[vasúti mellékvonal|mellékvonal]]at, a ''[[Rimamurányvölgyi Vasmű]]'' építette saját kivitelezésben, 1000 mm [[nyomtávolság]]ú vasútvonalként. A [[Bánréve]] és [[Ózd]] közötti 11 km-es vonalszakaszt [[1872]]. [[november 1.|november 1-jén]] adták át a forgalomnak.<ref>Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 200. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963 552 312 2)</ref> A felépítményt a ''[[Rimamurányvölgyi Vasmű]]ben'' gyártott 14 kg/fm tömegű [[sín]]ekből fektették. A [[Sajó]] felett 15 nyílású, 84 m hosszú faszerkezetű [[híd|hidat]], a [[Hangony-patak]] felett öt nyílású, 24,75 m hosszú, ugyancsak faszerkezetű hidat építettek. A mellékvonalat [[Ózd]] és ''Nádasd'' (mai nevén [[Borsodnádasd]]) között egy 16 km hosszú iparvágánnyal egészítették ki, amelyet [[1873]]. [[március 10.|március 10-én]] helyeztek üzembe.
A keskeny nyomtávolságú [[Bánréve]]–[[Ózd]] vasútvonalat az [[első világháború]] alatt elsőrangúsították. [[1914]]-[[1919]] között erősítették meg a felépítményt, egyben normál nyomtávolságúra építették át. Ózd és Borsodnádasd között a nyomtávolság maradt 1000
== Közelmúlt ==
A vasútvonalat [[1983]]-ben villamosították [[Kazincbarcika|Kazincbarcikáig]]. A villamosítás ellenére a vonal [[biztosítóberendezés]]ei elavultak, a vonatforgalmat [[alakjelző]]k szabályozzák, sok [[útátjáró]] biztosítása teljes sorompóval történik. 1997-ben Miskolctól Bánrévéig 54 kilós sínekkel építették át a vágányzatot, azóta 100
== Forgalom ==
| |||