„Nijmegeni béke” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
A fő békeszerződéshez kapcsolódva 1679. február 5-én [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] és [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] aláírták a francia-német békemegállapodást. Ez megalázó feltételeket tartalmazott a [[Német-római Birodalom]]ra nézve. Franciaország megtartotta a Rajna jobb partján fekvő [[Freiburg im Breisgau]] ''(Fribourg-en-Brisgau)'' birodalmi várost, ezen túlmenően Lipót császárnak utólag el kellett ismernie az 1648-as [[vesztfáliai béke]]szerződés érvényességét is. A császárnak le kellett mondania [[Elzász]]ról, [[Lotaringia|Lotaringiáról]], a [[Bouilloni Hercegség]]ről. XIV. Lajos nagylelkűen Lipótra bízta a döntést, hogy [[Philippsburg]] erődjét vagy a Freiburgi Grófságot választja-e. Lipót a fontos határerődöt választotta, ezért le kellett mondania a [[Rajna]] keleti (jobb) partján, birodalmi területen fekvő nagyvárosról, Freiburg im Breisgau-ról, és vele [[Lehen]]ről, [[Betzenhausen]]ről, [[Kirchzarten]]ről és [[Kehl]] erődített városáról is. A megalázó veszteségekről szóló híreket hallva a német alattvalók a ''„Frieden von Nimmweg”'' gúnynevet adták az egyezménynek. A nehezen fordítható szójáték Nijmegen német nevéhez ''(Nimwegen)'' a ''„végy el mindent”'' kifejezést társította.
 
[[Lotaringia]] jogszerű uralkodója, a császári szolgálatban harcoló [[V. Károly lotaringiai herceg|V. Károly címzetes herceg]] visszautasította a szerződés reá nézve sérelmes és megalázó rendelkezéseit. A franciák által megszállt hercegségnek csak egy részét kapta volna vissza, [[Nancy]] városa nélkül, emellett el kellett volna fogadnia, hogy a franciák szabadon használhassanak négy nagy átvonuló útvonalat a [[Lotaringiai Hercegség]]en keresztül. Az elutasítás következtében XIV. Lajos továbbra is megszállva tartotta a hercegséget, és bekebelezte a Lotaringiához tartozó [[Longwy]] erődített várost. (Lotaringiai Károly ennek következtében haláláig, 1690-ig császári szolgálatban harcolt. Lotaringiát csak húsz év múlva, 1698-ban a fia, [[I. Lipót lotaringiai herceg|I. Lipót herceg]] kaphatta vissza, az [[pfalzi örökösödési háború|augsburgi liga háborúját]] lezáró [[ryswicki béke]]szerződés alapján).