„Nijmegeni béke” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kép |
/*irod. |
||
53. sor:
==Távolabbi következmények==
XIV. Lajos azonban nemcsak a neki ítélt városokra tartott igényt, hanem a hozzájuk tartozó függelék-területekre ''(dépendences)'' is. Röviddel a nijmegeni békeszerződések aláírását követően Lajos utasítást adott az újraegyesítési kamarák ''(chambres de réunions)'' megszervezésére. E bírói testületek feladatául azt szabta, hogy jogi érvekkel támasszák alá a francia király jogigényének kiterjesztését a Spanyol Birodalomtól megszerzett városokhoz tartozó további területekre. Az „egyesítési jogigény” alapján a francia haderő már 1680-tól megkezdte e területek megszállását, emiatt már 1683-ban kitört a [[francia–spanyol háború (1683–1684)|következő francia–spanyol háború]] (1683–1684).
== Irodalom ==
{{Commonscat|Peace of Nijmegen}}
{{Commonscat|Friede von Nimwegen|Nijmegeni béke (Wikibook)}}
* Lucien Bély, ''Les Relations internationales en Europe, XVII–XVIII. siècle,'' P.U.F., 1998. (2. édition.) ISBN 2-13-044355-9
* Nelly Gissard d’Albissin: ''Genèse de la frontière franco-belge : les variations des limites septentrionales de 1659 à 1789,'' Picard, 1970.
* Paul Sonnino: ''Louis XIV and the Origins of the Dutch War,'' Cambridge University Press, 2003.
| |||