„Zsírszövet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ta:கொழுப்பிழையம் |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: kk:Май ұлпасы; kozmetikai változtatások |
||
1. sor:
A '''zsírszövet''' ([[angol nyelv|angolul]] ''adipose tissue'') legnagyobbrészt zsírsejtekből felépülő [[állatok|állati]] [[szövet (biológia)|szövet]], melynek legfontosabb szerepe az [[energia]]raktározás, a [[szervezet (biológia)|szervezet]] védelme fizikai hatásokkal (hideggel, mechanikai behatásokkal) szemben, valamint egyes [[szerv]]ek kipárnázása. Két típusa különíthető el: a sárga (más néven fehér) zsírszövet és a barna zsírszövet. Az utóbbi a [[téli álom|téli álmot]] alvó állatokban fordul elő nagyobb mennyiségben, s jelentős [[hő]]t termel.
== Fejlődéstan ==
A zsírsejtek [[mesenchyma|mezenchimális]] eredetűek. A [[magzat]]ban először barna zsírszövet alakul ki, majd ennek helyét a [[terhesség]] végére átveszi a sárga zsírszövet. [[Újszülött]]ekben már csak a [[lapocka|lapockák]] közötti régióban, a [[vese|vesék]] valamint a [[csecsemőmirigy]] körül található barna zsírszövet, később ez is eltűnik.
== Anatómia ==
A zsírszövet a [[férfi]]ak testsúlyának kb. 15%-át, a [[nő]]k súlyának több mint 25%-át képezi. A [[bőr (anatómia)|bőr]] alatti zsírszövet férfiaknál elsősorban az elülső [[hasfal]]on, nőknél a [[váll]]on, az [[emlő]]kön, a [[fenék (anatómia)|fenéktájékon]] és a [[comb]]okon halmozódik fel. A [[testüreg]]ekben jelentős mennyiségű zsírszövet található a [[gátor]]ban ''(mediastinum)'', a [[cseplesz]]ekben ''(omentum)'', a [[bélfodor]]ban ''(mesenterium)'' és a vesék körül ''([[retroperitoneum]])''.
== Szövettan ==
[[Fájl:Yellow adipose tissue in paraffin section - lipids washed out.jpg|bélyegkép|Sárga zsírszövet mikroszkópos képe]]
A zsírszövetet a [[kötőszövet]]ek csoportjába soroljuk. A sárga és barna zsírszövet [[szövettan]]ilag is különböznek egymástól.
=== Sárga zsírszövet ===
A sárga zsírszövet '''zsírsejt'''jei ([[latin nyelv|latinul]] ''adipocyta'' vagy ''steatocyta'') kb. 100 [[mikrométer|µm]] átmérőjű, gömbölyű [[sejt]]ek. Szinte teljes térfogatukat egyetlen nagy zsírcsepp tölti ki, mely a sejtalkotókat a sejt széléhez szorítja ki. Emiatt unilokuláris (''unilocularis'' = egyrekeszű) zsírsejtnek is nevezik. Az adipocitát alaphártya ''([[lamina basalis]])'' veszi körül, ettől kijjebb [[rácsrost]]hálózat található, mely a mechanikai károsodástól védi a sejtet. A zsírsejteket [[kapilláris (anatómia)|
=== Barna zsírszövet ===
A barna zsírsejt a sárga zsírsejtnél kisebb méretű, benne több kis zsírcsepp látható, s a [[sejtmag]] középen helyezkedik el. Multilokuláris (''multilocularis'' = többrekeszű) zsírsejtnek is nevezik. A barna adipocitákban nagy számú [[mitokondrium]], nagy mennyiségű [[glikogén]] és barna színű lipokróm található. A barna zsírszövet vérellátása a sárga zsírszövetnél jóval gazdagabb, és szimpatikus beidegzése is jelentős.
Sejtjeiben egy termogenin nevű fehérje működik, amely protoncsatornaként, a protonáramlás révén fokozza a sejtek hőtermelését.
== Funkciók ==
=== Mechanikai funkció ===
A bőr alatti zsírszövet a test mechanikai védelmében vesz részt.
A [[tenyér]] és a [[talp]] bőre alatt a zsírszövet a felszínre merőleges rekeszekben helyezkedik el, s a rekeszeket erős kollagénkötegek választják el egymástól. E zsírszövet rögzíti, és feszesen tartja a bőrt, s ezzel biztosítja a tárgyak biztos megragadását illetve a talajon való támaszkodást.
25. sor:
A [[vese]] zsíros tokja ''(capsula adiposa renis)'' a vesét rögzíti. A [[szív]] körüli zsírszövet a szív alakját lekerekíti, ezáltal megkönnyítve annak mozgását.
=== Energiaraktározás ===
[[Fájl:Trimyristin-3D-vdW.png|bélyegkép|Triglicerid molekula]]
[[Fájl:Fat triglyceride shorthand formula.PNG|bélyegkép|Egy triglicerid szerkezeti képlete]]
36. sor:
A zsírszövet az energiaraktározáson kívül a zsírban oldódó [[E-vitamin]] (alfa-tokoferol) tárolásában is elsődleges szerepet játszik.
=== Endokrin funkció ===
[[Fájl:PDB 1ax8 EBI.jpg|bélyegkép|A leptin szerkezete]]
A zsírraktárak teltségéről a '''[[leptin]]''' nevű [[peptid|polipeptid]] szerkezetű [[hormon]] tájékoztatja a központi idegrendszert. A leptint a zsírszövet termeli, s a [[hipotalamusz]]ra hat. A vérplazma magas leptinszintje jóllakottságérzést vált ki, csökken a táplálékfelvétel, de fokozódik az energiafelhasználás, az anyagcsere. Ha csökkennek a zsírraktárak, a leptinszint is lecsökken; fokozódik az éhség, és csökken az energiafelhasználás.
42. sor:
Az [[elhízás]]ban szerepe lehet a leptinrezisztenciának: a hipotalamusz nem érzékeli a megemelkedett leptinszintet, s az éhség akkor is megmarad, ha a zsírraktárak megteltek.
=== Hőtermelés ===
A barna zsírszövet jelentős mértékű hőtermelésre képes. A barna zsírsejtek [[mitokondrium]]aiban ilyenkor egy szétkapcsoló fehérje, [[termogenin]] termelődik, amely egy [[protoncsatorna]]. Működésének hatására a protonok visszaáramlanak a mitokondrium mátrixába, az [[oxidatív foszforiláció]] és a [[terminális oxidáció]] szétkapcsolódik, az [[adenozin-trifoszfát|ATP]]-termelés elmarad, viszont nagy mennyiségű hő termelődik.
== Farmakológiai jelentőség ==
A zsíroldékony, nagy lipid–víz [[megoszlási hányados]]sal rendelkező molekulák felhalmozódnak a zsírszövetben. Ez egyes gyógyszerek esetében kedvező, mert a beadott szer folyamatosan ürül a zsírszövetből a vérplazmába, hosszú időn át hatékony dózist biztosítva. A felhalmozódás viszont előnytelen pl. az altatószerek esetében, mert az elalváshoz nagyobb mennyiségű gyógyszerre van szükség, s a beteg később és lassabban ébred fel az altatásból. Egyes zsíroldékony mérgek (pl. a [[DDT]]) éhezés során nagy mennyiségben szabadulnak fel a zsírszövetből, s elárasztják a szervezetet.
== Betegségek ==
[[Fájl:Obesity6.JPG|bélyegkép|Elhízott férfi]]
[[Fájl:Lipoma 02.jpg|bélyegkép|Lipóma az alkaron]]
58. sor:
A zsírszövet és erek együttes sérülésekor nagy mennyiségű zsír kerülhet a vérkeringésbe, és [[zsírembólia]] alakulhat ki. Ez a tüdőkapillárisokat eltömeszelve fulladásos halálhoz vezethet, de az agyban is súlyos károsodást okozhat. Leggyakrabban [[csonttörés]] következtében alakul ki; ebben az esetben a zsír a sárga [[csontvelő]]ből származik.
== Források ==
* Ádám Veronika (szerk.): ''Orvosi biokémia.'' 3. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2004. ISBN 963-242-902-8
* Gyires Klára, Fürst Zsuzsanna (szerk.): ''Farmakológia és farmakoterápia I. Farmakológia''. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-226-137-9
86. sor:
[[it:Tessuto adiposo]]
[[ja:脂肪組織]]
[[kk:Май ұлпасы]]
[[lt:Riebalinis audinys]]
[[nl:Vetweefsel]]
| |||