„Jean-Baptiste Say” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: da:Jean-Baptiste Say |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Gazdaság –> Gazdasági rendszer |
||
11. sor:
'''Jean-Baptiste Say''' ([[Lyon]], [[1767]]. [[január 5.]] – [[Párizs]], [[1832]]. [[november 15.]]) francia közgazdász, üzletember és újságíró, a [[klasszikus közgazdaságtan]] fontos képviselője.
Elsősorban az általa [[1803]]-ban, ''Értekezés a politikai gazdaságtanról'' (Traité d'économie politique) című főművében megfogalmazott [[Say-dogma|Say-dogmáról]] ismert. Ezzel a dogmával, amely az [[aggregált kereslet]] és az [[aggregált kínálat]] azonosságát jelenti ki a [[
A tudomány más kérdéseiben többnyire [[Adam Smith]] és más klasszikusok nézeteit osztotta, [[Ricardo]] ''munkaérték-elméletét'' viszont nem fogadta el, véleménye szerint a [[javak]] értékét nem a beléjük fektetett munka, hanem a jószágot fogyasztó egyénnek a javakra vonatkozó ''szubjektív hasznosság''érzete határozza meg. A szubjektív hasznosság azzal a maximális pénzösszeggel mérhető, amit az egyén még hajlandó az adott jószágért kifizetni – ezt az összeget a mai közgazdászok [[rezervációs ár]]nak nevezik. Hasonlóan tudtán kívül vezette be a ''határhaszon'' fogalmát is, amikor a „hasznos dolgok utolsó mennyiségének hasznosságá”-ról írt. A szubjektív hasznossággal kapcsolatos elméletei Sayt a [[neoklasszikus közgazdaságtan]] legfontosabb előfutárává tették.
| |||