„Lorschi méháldás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
belső linkek |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Germán –> Germán mitológia |
||
2. sor:
'''A lorschi méháldás''' az egyik legrégebbi rímelő [[költemény]] [[német nyelv]]en. A szerzemény a [[10. század]]ból származik és [[ófelnémet nyelv]]en jegyezték fel fejjel lefelé [[Szent Pál]] víziójának egy [[apokrif]] kéziratára. A kézirat ma a [[Vatikáni Könyvtár]]ban található (Bibliotheca Vaticana), és eredetileg a [[lorschi bencés apátság]]ban készült.
Az [[óangol nyelv|óangol]] méháldáshoz hasonlóan ez az ófelnémet változat célja is az, hogy megakadályozza a méhek rajzását. Az „áldás” csak külsőség, új forma, egyfajta keresztény köntös. [[Krisztus]] és [[Mária]] neve is talán csak a följegyzés során, vagy az azt megelőző évtizedekben került bele, helyükön régen valószínűleg valamilyen [[Germán mitológia|germán]] istenség neve szerepelhetett és nem is [[áldás]] volt, hanem [[varázslat]], ráolvasás - hasonlóan egyéb más ilyen típusú szöveghez, mint pl. a [[merseburgi ráolvasások]].
Több vélemény szerint a szöveg eredetileg két ráolvasás volt. Az első és a második sor a már kirajzott méhekkel foglalkozik, a harmadiktól a hatodik sorig az egyes rovarról van szó, amelynek a továbbrepülése megakadályozandó. Összességében az elsőtől a hatodik sorig egyre erőteljesebb a felszólítás, ami a metrikában is tükröződik. Az első másfél sorban a méhész beszél (vihu minaz - jószágom), ezt követi Szűz Mária parancsa és végül a méhek Isten akaratát kell kövessék.
| |||