„Nagy budai lőporrobbanás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a halálos ítélet linkesítése
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
[[Szamosközy István]] krónikája szerint<ref>A krónika idevágó részének szövegét lásd a [[wikidézetek]]ben [[q:Szamosközy István|itt]].</ref> egy hosszabb ideje tartó szárazság utáni viharban történt a szerencsétlenség. Éjjel a viharban [[villám]]csapás találta el a [[budai vár]] egyik tornyát, amely [[lőpor]]raktárként szolgált. Ez a torony Zsigmond palotája előtt állt, Szamosközy szerint „''czímertorony''” volt a neve. A robbanás erejét az egykorú leírások úgy jellemzik, hogy néhány nehezebb ágyút is a [[Duna|Dunába]] vetett, az ott található hidat is szétrombolta, de még a messzebb fekvő [[Rákos]]ra is sűrű por szállt.
 
Az áldozatok számáról eltérő feljegyzések vannak. A velencei követ 2000, az egri püspök 5000, [[Gyulafi Lestár]] már 6000 halottról ír, mégis a kisebb számok tekinthetők hitelesnek. Szamosközy így ír: „''…az török azt mondja, hogy csak fizetett nép tizenkét száz veszett akkor.''” Az áldozatok számának alacsonyabb voltát támasztja alá az a tény is, hogy az [[18681686]]. [[július 22.|július 22-i]] hasonló [[Buda visszavétele|robbanáskor]] 1500 halottról tudunk.
 
A helyreállítási munkákat közel kétezer ember végezte, közöttük 200 kőműves. A munkák finanszírozására különadót vetettek ki. A robbanást követően bár a helyreállításért mindent megtett, [[Szokollu Musztafa]] [[pasa]] [[selyemzsinór]]t kapott a [[szultán]]tól, s bár lázadni próbált a [[halálbüntetés|halálos ítélet]] ellen, [[1578]]. [[szeptember 30.|szeptember 30-án]] kivégezték.