„Pufferoldat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fajtái
a linkek, korrektor
4. sor:
A puffer kapacitása mérhető. A puffer kapacitásán egy erős sav (pl. HCl) vagy erős bázis (pl. NaOH) azon mennyiségét értjük, mol –ban kifejezve, mely egy egységgel változtatja meg 1 liter puffer pH-ját. Másképpen fogalmazva, ez az érték megadja, hogy a puffer 1 literének pH-ját hány mol HCl csökkenti egy egységgel, illetve hány mol NaOH növeli egy egységgel.
 
Nem minden oldatot, amelynek ismert a pH-értéke,értékű oldat használhatunkhasználható pufferként. Ennek az oka az, hogy ha az oldatnak nincs puffer kapacitása, akkor kismennyiségűmár kevés más pH-értékű anyag bevitele, megváltoztathatja az oldat pH-értékét például a pH-elektróda felületi rétegén, megváltoztathatja az oldat pH-értékét. Vagyis a [[kalibráció]] során mi magunk megváltozatjuk az ilyen oldat pH-ját. Ezek után már a mi pH-kalibrációnk hibás lesz és, az ily módon kalibrált pH-mérő hamis értékeket fog mutatni, és saját magunkat csapjuk be vele.
 
==Fajtái==
Kémhatásuk[[Kémhatás]]uk szerint a pufferoldatok lehetnek savasak, lúgosak, vagy semlegesek.
Azok a pufferoldatok, amelyekben az [[oxóniumion]]ok mennyisége nagyobb, mint a hidroxid-ionoké, savasak, pH-juk kisebb, mint 7.
Azok a pufferoldatok, amelyekben a [[hidroxidion]]ok vannak többségben, lúgos kémhatásúak, pH-juk nagyobb, mint 7.
Ha egy pufferoldat kémhatása 7, akkor benne a hidroxidionok száma megegyezik az oxóniumionok számával, a puffer semleges.
 
A pufferoldatok jellemezhetők aszerint is, hogy nyíltak-e, vagy zártak. Zárt pufferrendszerben a reakciótermékek az oldatban maradnak. Ilyen például az ecetsav-acetát puffer. A nyílt pufferrendszerek ellenben a környezetükkel is kapcsolatban állnak; egyes reakciótermékek eltávozhatnak az oldatból. Ilyen például a [[hidrogén-karbonát]]-[[szén-dioxid]] pufferrendszer a [[tüdő]]ben, ahonnan a szén-dioxid kilégzéssel távozik.
==Példák==
* Szénsav-bikarbonát rendszer (6,2 - 8,6 pH; semleges)
28. sor:
A [[talajvíz]]ben levő pufferek a [[humusz|humusszal]] állnak kölcsönhatásban. A karbonátpuffer (a szénsav és a hidrogén-karbonátok keveréke) szabályozza a légkör, az óceán és az élővilág közötti szén-dioxid koncentrációt. A vér pufferrendszerének egyik fő alkotórésze.
 
A pufferek az élővilágban fontos szerepet játszanak, a [[vér]] igen érzékeny pH-értékét bonyolult pufferrendszerek szabályozzák. EzEmber esetén ez a vér pH értékét 7,35 és 7,45 közé állítja be, és kiegyenlíti az anyagcsere által okozott eltolódásokat. A szervezetben ugyanis sok enzim csak egy szűk pH-tartományban működik. Ha a szervezet valami miatt [[acidózis|elsavasodik]], vagy [[alkalózis|ellúgosodik]], akkor életveszélyes helyzet alakul ki. Savasodásról 7,35-ös pH alatt, lúgosodásról 7,45-ös pH fölött van szó. Ha nem lenne puffer a szervezetben, már az anyagcsere-termékként előállt tejsav is halált okozhatna. A 6,8 pH alatti, vagy a 8,0 fölötti pH halálos.
 
A pufferrendszerek a technikai kémiában és az analitikában is fontosak, például a [[galvanizálás]]ban vagy a [[fényképészet]]ben.