„Habsburg–Lotaringiai-ház” változatai közötti eltérés

A Habsburg–Lotaringiai-ház uralma idején, [[1806]]-ban megszűnt a [[Német-római Birodalom|Német-római Császárság]] és [[1804]]-ben megalakult az [[Habsburg Birodalom|Osztrák Császárság]] (az újonnan alapított ''Ausztriai-ház'' örökletes császársága), majd ebből [[1867]]-ben az [[Osztrák–Magyar Monarchia]]. Ebből a házból származott az utolsó osztrák császár, [[IV. Károly magyar király|I. Károly]], aki IV. Károly néven az utolsó magyar király is volt. Az [[első világháború]]t követően a Monarchia részeire hullott szét. Részei más államokba tagolódtak be, vagy független államokká váltak. Az önálló utódállamok köztársaságokká váltak (Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia) vagy nemzeti királyságot alapítottak ([[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]], a később [[Jugoszlávia]]). Minden utódállamban (a [[Magyar Királyság]] kivételével) már 1918–19-ben kimondták a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását. A magyar nemzetgyűlés ezt [[1921]]. [[november 6.|november 6-án]] tette meg, két meghiúsított [[királypuccs]] után. IV. Károly király leszármazottai már nem uralkodnak, de ma is élnek, többen közülük az [[Európai Unió|európai]] politikai életben tevékenykednek, mint például Károly király fia, a 2011-ben elhunyt [[Habsburg Ottó]] tette.