„Nyomtatás (nyomdászat)” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Guttenberg –> Johannes Gutenberg
a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: oc:Impression)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Guttenberg –> Johannes Gutenberg)
[[Kép:Flexography-Platecloseup.JPG|bélyegkép|250px|Flexográfiában használt nyomóforma]]
=== A magasnyomtatás ===
A nyomó elemek magasabban helyezkednek el a nem nyomó részekhez képest. A nyomóforma hagyományos anyaga az [[ólom]], [[ón]], és [[antimon]] keverékéből előállított [[betűfémötvözet]]. A magas nyomtatásnál ha a nyomóformát külön mozgatható betűkből szedik, akkor a formakészítést kézi szedésnek vagy monószedésnek nevezik. Ha a szedő egyenként vette ki a betűszekrényből a betűket, az a kézi szedés. Ma már nem használatos eljárás. Amennyiben a betűket egyenként önti ki a szedőgép, ez a [[monószedés]]. A sokkal gyorsabb és elterjedtebb módszer a sorszedés, vagy [[linószedés]]. Ebben az esetben a szedőgép a könyv vagy újságcikk egy-egy sorát öntötte ki a betűfémből. [[Johannes Gutenberg|Guttenberg]] módszerének felfedezése előtt fatáblákba faragták a szövegeket. Ez nehéz, sok hibára alkalmat adó munka volt. Nagy méretű, plakátok nyomtatására alkalmas betűket később is fából készítették, de a rajzokat még sokáig így készítik. Majd ezeket felváltja a klisé, melyet a fényképészet feltalálása után fototechnikai úton gyártanak. Modernebb formája a '''[[flexográfia]]''', amelyben gumiról, vagy különböző típusú műanyagokról nyomtatnak. A magasnyomtatás elvén működik több más eljárás is:
* ''Stanc'': A papírból valamilyen forma kivágására szolgál (dosszié, boríték)
* ''Bieg'': Vastagabb anyagoknál hajtási vonalat képez a papíron, aminek mentén az könnyebben hajtható lesz.
117 228

szerkesztés