„L’Aquila” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: uk:Л'Акуїла |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Gutenberg –> Johannes Gutenberg |
||
33. sor:
Gyors fejlődését annak köszönhette, hogy a [[Firenze|Firenzét]]-[[Nápoly|Nápollyal]], az [[Abruzzók]]on áthaladó kereskedelmi útvonal mentén épült ki. Mivel egyben határtelepülés is volt, a [[Pápai Állam]] többször is megpróbálta elfoglalni. A város rövid ideig kikerült a [[Nápolyi Királyság]] fennhatósága alól, miután egy helyi remetét, Pietro del Morronét [[V. Celesztin pápa|V. Celesztin]] néven pápának választottak. Ebben az időszakban a város aranykorát élte: számos köztéri szobor épült meg, kutak valamit a város katedrálisa. A város [[Anjou Róbert]] idejében kereskedelmi privilégimokat szerzett, így vám-jogot is, majd 1344-ben saját pénzverdét.
A 14. század közepén a [[pestis]]járványok ([[1348]], [[1363]]) és [[földrengés]]ek ([[1349]]) miatt a város hanyatlásnak indult. Újabb fellendülési időszak a 15. század közepén kezdődött, amikor [[zsidók|zsidó]] családok és [[ferencesek|ferences]] szerzetesek telepedtek meg a városban. [[1481]]-ben [[Rottweili Ádám]], [[Johannes Gutenberg|Gutenberg]] tanítványa nyomdát nyitott Aquilában.
Mikor a pápa kiátkozta [[I. Johanna nápolyi királynő|I. Johannát]] és nápolyi királlyá [[I. Lajos nápolyi király|Anjou Lajost]] nevezte ki, Aquila lakossága az Anjou-kat támogatta, minek következtében Braccio da Montone, [[Perugia]] ura, a királynő támogatója ostrom alá vette a várost. A várost az Anjou-kat támogató Muzio Attendolo Sforza és fia Francesco csapatai mentették fel a 13 évig tartó ostrom alól.
| |||