„Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kelemen Lajos –> Kelemen Lajos (történész) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Gyulai Pál –> Gyulai Pál (irodalomtörténész) |
||
13. sor:
A folyóiratnak a közölt anyag terjedelmére és jellegére utaló rovatai: ''Tanulmányok'', ''Kisebb Közlemények'', ''Adattár'', ''Szemle'', ''Hírek''. Egészében a lap hű tükre a hazai nyelv- és irodalomtudomány állapotának. Viszonylag nagyobb teret kap a [[felvilágosodás]] irodalma, valamint a [[románok|román]]-[[magyarok|magyar]] kapcsolatok témája.
A hírlapirodalommal kapcsolatban a [[Korunk]], [[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)|Erdélyi Múzeum]], [[Utunk]], [[Termés]], [[Bukaresti Hírlap]], [[Keleti Újság]], [[Vasárnapi Újság]] és [[Keleti Virágok]] történetéről, anyagáról, szemléletéről szóló közlésekkel találkozunk. Szerepel a lapban a [[A kolozsvári magyar színjátszás története|színjátszás]], [[színház]]történet, [[könyvtár]]történet is. Külön kiemelendő az irodalmi levelezések anyaga az Adattár-rovatban: [[Ady Endre]], [[Aranka György (író)|Aranka György]], [[Áprily Lajos]], [[Arany János]], [[Bánffy Miklós]], [[Bárd Oszkár]], [[Benedek Elek]], [[Benkő József]], [[Bitay Árpád]], [[Dsida Jenő]], [[Gaál Gábor]], [[Gozsdu Elek]], [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]], [[Emil Isac]], [[Jancsó Béla]], [[Jászai Mari]], [[Kazinczy Ferenc]], [[Kelemen Lajos (történész)|Kelemen Lajos]], [[Kiss Ernő]], [[Koncz József]], [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]], [[Kovács László]], [[Kristóf György]], [[Kriza János]], [[Németh László]], [[Sipos Domokos]], [[Tolnai Lajos]] levelezésének darabjait ismerhetjük meg.
A nyelvtudományt a folyóiratban mindenekelőtt a [[nyelvjárás]]tan képviseli: a nyelvjárások hang- és alaktani jelenségeinek bemutatása, a tájszóközlés, a lexikológiai, névtani és nyelvföldrajzi vizsgálatok; szintaktikai kutatások, a román-magyar-[[erdélyi szászok|szász]] nyelvi kölcsönhatás vizsgálata, a leíró nyelvtan, a [[stilisztika]] (az orális stílus, tárgyias-intellektuális stílus, a [[szecesszió]]s stílus, a [[metafora]], a szabad függő beszéd, a nominális szerkesztésmód vizsgálata), a magyar nyelv múltja, a nyelvtörténet.
| |||