„Sába királynője (opera)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →IV. felvonás: helyesírás |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Salamon király –> Salamon zsidó király |
||
20. sor:
==Az opera története==
Az 1860-as években a zeneszerző legjelentősebb pártfogója volt a Bettelheim család. A téma iránt a zeneszerző érdeklődését Bettelheim asszony keltette fel, amikor elmondta neki, hogy a bécsi operaház főrendezője lánya, Karolin, szépségét egy Sába királynőjét ábrázoló festményhez hasonlította. Az asszony Goldmark kérésére elmondta, amit a szentírásban olvasott [[Sába királynője]] és [[Salamon zsidó király|Salamon király]] találkozásáról. A zeneszerző Klein urat, a házitanítót kérte meg, hogy írjon neki egy színpadi művet a történetből. Klein ugyanis tárcákat és rövid [[Novella|novellákat]] írogatott, amiket olykor a kisebb hetilapok leközöltek. A házitanító pár nap alatt el is készült a [[librettó]] vázlatával, de Goldmark nem volt vele megelégedve, így az opera hosszú ideig csak terv maradt. Több év telt el, mire egy váratlan fordulat előremozdította az eseményeket.<ref name="története" />
Goldmark véletlenül találkozott Salomon Hermann Mosenthal (1821–1877) szövegkönyvíróval. Egy alkalommal Bécs utcáin sétálva az eső elől egy kapualjba húzódott, ahol Mosenthal is várta a zivatar végét. Godmark párszor már összefutott vele irodalmi estélyeken és kávéházakban, így beszélgetni kezdtek. Mosetnhal megkérdezte a zeneszerzőt, hogy nem gondolt-e arra, hogy operát írjon? Goldmark elmondta neki, hogy már évek óta foglalkoztatja a dolog, a témája is megvan hosszú ideje, de megfelelő szövegkönyvírót nem sikerült találnia. Elbeszélte Sába királynőjének a történetét, és megkérdezte, hogy nem lenne-e kedve a szövegkönyv megírásához. Mosenthal készségesnek mutatkozott, és kérte, hogy mutassa meg neki a cselekmény vázlatait és majd meglátja mit tud kezdeni a dologgal.<ref name="története" />
| |||