„Szovjet–japán határkonfliktusok” változatai közötti eltérés

Végül az a döntés született, hogy a [[Japán Birodalom]] nem [[Szibéria]] elfoglalásával fogja biztosítani a nélkülözhetetlen nyersanyagokat az ipar számára, hanem inkább [[Délkelet-Ázsia]] lesz a fő célpont. Ezek után 1941. április 13-án megkötötték a szovjet-japán megnemtámadási szerződést, amely hasonló volt, mint a [[Molotov–Ribbentrop -paktum]]. Később, amikor a németek [[Barbarossa hadművelet|megtámadták]] a Szovjetuniót, a japán kormány jelentős ideig fontolgatta a szerződés megszegését és Szibéria lerohanását. Azonban a [[halhin-goli csata]] tapasztalatai és a délkeleti terjeszkedést sürgető lobbi megerősödése miatt végül nem üzentek hadat. Így Sztálin a [[Távol-Kelet]]en lekötött csapatokat átdobhatta [[Moszkva]] alá, amely nagy segítségére volt a [[moszkvai csata]] megnyerésében. [[1945]].[[augusztus 9.|augusztus 9]]-én végül a Szovjetunió megszegte a megállapodást, és egy órával a hadüzenet után elkezdte Mandzsúria megszállását.