„Kölcsey Ferenc emlékezete Erdélyben” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
24. sor:
A fennállásának 400. évfordulóját ünneplő volt Református Kollégium Szatmárnémetiben ugyanebben az évben a "Kölcsey Ferenc Középiskola" nevet kapta, de ezt a nevet már az 1961-ben történt átszervezéskor visszavonták... Molter Károly méltatása a Kölcsey-regényről még megjelent az [[Utunk]]ban, de [[Vita Zsigmond]] közlése Kölcsey otthonáról s elemzése a ''Rebellis'' versről újra csak [[Magyarország]]on jelenhetett meg (1962, 1964).
Az erdélyi Kölcsey-kutatás 1970-ben [[Rohonyi Zoltán]] két tanulmányával szaporodott a [[NyIrK]] hasábjain. Az első Kölcsey pályakezdését mutatta be "klasszicizmus és romantika között", a második Kölcsey romantikájának kialakulása címen "a [[francia forradalom]] felemelő s ugyanakkor eredményeivel egyben le is sújtó élménye, az ennek nyomán bekövetkező egyetemes bizonytalanság-érzésnek a magyar feudalizmus nyomasztó válságával való összefonódása" hatására elmélyülő [[filozófia]]i kételyben láttatja Kölcsey tragikus sorsfilozófiájának magyarázatát. Ezután
[[Antal Árpád]] egyetemi jegyzeteinek, [[Kocziány László]], majd [[Kozma Dezső]] tankönyveinek Kölcsey-fejezetei után nyitást jelentett a [[Helikon]]ban [[K. Jakab Antal]] Szöveggyűjtemény-sorozatának Kölcsey-anyaga ([[1991]]/16), melyből a közönség – és főleg az ifjúság – megismerhette végre a ''Himnusz'', ''Zrínyi dala'', ''Rákos'', ''Zrínyi második éneke'', ''A szabadsághoz'', ''Rákóczi, hajh...'', ''Huszt'' c. költemények szövegét.
| |||