„Jásztelek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Orosz –> Oroszország |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szabadságharc –> 1848–49-es forradalom és szabadságharc |
||
47. sor:
A [[jászok]] nem törődtek bele jogaik elvesztésébe. [[1703]] őszén fegyvert fogtak, és [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] oldalán harcoltak, aki ezért cserébe visszaadta a [[jászkun]] szabadságjogokat, és törvényen kívül helyezi a [[Német Lovagrend]]et. Végül [[1745]]. május 6-án [[Mária Terézia]] a bécsi oklevélben engedélyezi a [[redemptió]]t, vagyis a jászok önerőből visszafizethették a pénzt, így visszakapták szabadságjogaikat, kiváltságaikat. A saját birtok megváltása nagy terhet jelentett, a társadalmi különbségek nőttek. Ebben az időben három fontos társadalmi réteg a [[redemptus]]ok, az [[irredemptus]]ok és a [[zsellér]]ek.
[[1848]] ismét változásokat, forradalmat hozott. Május 27-én az elöljárók lemondanak, új választások kezdődnek, melyek eredménye szerint új tisztségviselők veszik át a falu irányítását. A [[Nemzetőrség]] felállításában községünk is segítkezett, 30 önkéntes indult a harcokba. Gyenes József [[plébános]] szervezőmunkájának keretében emberekkel, lovakkal és élelemmel segítettük a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcot]]
Az [[I. világháború]] szinte a teljes hadbafogható férfi lakosságot érintette. A besorozottakat főként az [[Oroszország|orosz]], [[Szerbia|szerb]] vagy [[Olaszország|olasz]] frontra vitték, ahol sok ezer magyar katona halt hősi halált. Tiszteletükre május utolsó vasárnapja a Hősök Napja lett, és a község közepén lévő parkban [[1932]]. október 30-án felavatták az emlékművet is.
| |||