„Csáky István (tárnokmester)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) a →Élete: jav |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Tarcal –> Tarcal (település) |
||
18. sor:
Atyja halála után özvegy édesanyja felügyelete alatt nevelkedett [[Nagysáros|Sáros várában]] és Adorjánban (Bihar vármegye). [[1614]]-ben [[római katolikus]] hitre tért. [[1620]]–[[1623]]-ban [[Bécs]]ben tanult, s korában nagy műveltségre tett szert. [[1623]]-tól birtokain gazdálkodott, s családot alapítva az erdélyi [[Almási vár|Nagyalmás]] várában telepedett le.
[[1625]] júliusában [[Bethlen Gábor]] fejedelem [[Kolozs vármegye]] főispánjává nevezte ki. [[Brandenburgi Katalin]] legbensőbb hívei közé tartozott, ezért [[1630]]-ban mint trónkeresőt [[I. Rákóczi György]] kiüldözte Erdélyből, s birtokait is elkoboztatta. [[1633]]. [[augusztus 25.|augusztus 25-én]] [[Szendrő]] várának ([[Borsod vármegye]]) kapitányságát és uradalmát szerezte meg a fiscustól, Brandenburgi Katalintól pedig megszerezte a [[
[[1636]]–[[1638]] között felesége, Forgách Éva jogán kitartó munkával megszerezte a [[Thurzó]]k kihalása után a kincstárra szállt [[Szepesi vár]]i uradalmat 123 helységgel<ref>Ezek közül a legfontosabbak: [[Gönc]], [[Káposztafalva]], [[Nagyszalók]], [[Csütörtökhely]], [[Illésfalva]], [[Gölnicbánya|Gölnic]], [[Szomolnok]], [[Remete]], [[Svedlér]], [[Stósz]], [[Szepesmindszent]], [[Zsigra]], [[Baldóc]], [[Malompatak|Millenbach]], [[Izsákfalva]], [[Szepessümeg|Smizsány]], [[Odorin]], [[Danisóc]], [[Harikóc]], [[Kuriman]], [[Helcmanóc]] stb.</ref> együtt, mindössze 85 ezer forint fejében. (Ez az összeg azután a királyi kincstár ügyeskedései révén 1651-ig felment 168 ezer forintra.) A Rákóczi-hadjárat alatt szerzett érdemeiért a király [[1647]]-ben tárnokmesterré nevezte ki. Az [[1649]]. évi [[pozsony]]i országgyűlésen jelen volt és Bécsben is többször megfordult.
| |||