Az általános sebészet ma elsősorban hasi betegségek műtéti kezelését végzi, de ide tartozik a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, nyelőcső, emlő és a végtagok egyes betegségeinek (visszér, érszűkület) kezelése is. Korábban az általános sebészet része volt a traumatológia, ortopédia, urológia idegsebészet, plasztikai sebészet, gyermeksebészet, mellkassebészet, szívsebészet, érsebészet, transzplantációs sebészet, de ezek ma már részben vagy teljesen önálló diszciplínát képviselnek. Az általános sebészet további darabolódása figyelhető meg a szubspecializálódások által: laparoszkópos, artroszkópos, mikrosebész. A gastrointestinalis sebészeten belül is megfigyelhető szubspecializálódás: hepatobiliaris, colorectalis, proctologiai sebészet.

A sebészet története szerkesztés

A magyar sebészet szerkesztés

Szakterületek szerkesztés

Szubspecializációk

Sebészi szakképzés Magyarországon szerkesztés

Az általános sebész képzés 1993 óta az Európai Közösségben egységesen 6 év. Ez Magyarországon a 42/2007. (IX.19.) EüM rendelet 2. sz. melléklet alapján a 72 hónapos szakképzés 70 hónapra rövidült.

Rezidens képzés 24 hónap

  • 6 hónap traumatológia
  • 4 hónap intenzív terápia
  • 2 hónap oxyológia

Speciális szakképzés 48 hónap

  • 42 hónap általános sebészet (ezen belül 6 hónapra választható társszakma: urológia, szülészet-nőgyógyászat, kézsebészet, idegsebészet, plasztikai sebészet, szívsebészet, endoszkópos sebészet, oxyológia)
  • 3 hónap érsebészet
  • 2 hónap mellkassebészet
  • 1 hónap gyermeksebészet

Kötelező tanfolyamok:

  • Transzfúziós tanfolyam
  • Törzsképzési tanfolyam
  • Sürgősségi tantermi gyakorlat

Előírt sebészeti műtétek száma szerkesztés

250 műtét önálló végzése kötelező, amiben ambuláns és proktológiai műtét is kell legyen, de legalább 100 az alábbi műtétekből:

Híres magyar sebészek és sebészetben jártas orvosok szerkesztés

További információk szerkesztés