Wikipédia

Ælfthryth

Ælfthryth, más nevén Elfrida, (877 körül – 929. június 7.) az utolsó gyermeke Nagy Alfréd wessexi királynak és feleségének, Ealhswith-nek. Szülei házasságából összesen 5 vagy 6 utód született, közöttük Eduárd, aki később Idősebb Eduárd néven követte apját a trónon, illetve Ethelfleda, aki saját jogán Mercia királynője lett.

Ælfthryth
Született877
Wessex
Elhunyt929. június 7. (51-52 évesen)
Állampolgárságabrit
HázastársaII. Balduin flamand gróf[1][2]
Gyermekei
  • I. Arnulf flamand gróf
  • Adelolf, Count of Boulogne
  • Mathilde van Vlaanderen, Comtesse de St. Pol
  • Ealswid of Flanders
  • Ermentrude of Flanders
SzüleiEalhswith
Alfréd wessexi király
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ælfthryth témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ælfthryth később II. Balduin flamand gróf felesége lett, ami az első alkalom az angolszász uralkodók és a flamand grófok közötti dinasztikus kapcsolatokban. Leszármazottaik egyike, Flandriai Matilda később Henrik normandiai herceg felesége lett, aki 1066-ban meghódította Anglia trónját. I. Henrik és Matilda leszármazottai az ősei az Egyesült Királyság jelenlegi uralkodójának, II. Erzsébetnek.

Æthelweard, aki Matilde unokahúgának dedikálta krónikáját, említi nevét és gyermekeiket is.[3] Folcwine krónikájában szintén feljegyzi nevét, de kihagyja leszármazását.[4] Ezzel ellentétben Witger krónikája feljegyzi származását, miszerint „a tengerentúli királyok legnemesebb leszármazottja volt” és szintén megadja fiaik nevét is.[5] Az Annales Elnonenses tévesen azt állítja, hogy Balduin felesége "Helfeth" és Együgyű Károly felesége, Ogiva testvérek és Adelward angol király lányai lennének.[6] A későbbi flamand krónikák általában (tévesen) Edgár király lányának tartják.[7]

Férje halála után Elftrude, Arnulf és Adalolf fiával együtt, angliai (Levesham, Greenwich és Woolwich-i) földbirtokokat adományozott a genti Saint-Pierre de Gand apátságnak.[8]

Ælfthryth halálával kapcsolatban az egyetlen forrás az Annales Blandiniensis, amely 929-et ad meg,[9] míg a sírfelirat június 7-ét adja meg.[10]

Leszármazottai szerkesztés

Az angolszász krónikás megadja a házasságból született négy gyermek nevét:

Adalolf (akit anyai dédapja, Æthelwulf wessexi király után neveztek el) apjától a Boulogne és Ternois grófja címeket örökölte annak halálakor - ezek a területek viszonylag újonnan kerültek a flamand grófok befolyása alá. Halála után bátyja, Arnulf örökölte ezeket is, újra egy kézben összepontosítva ezeket.[12]

  • Ealhswid.
  • Ermentrude

Források szerkesztés

  • Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán [1] elérhető

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Kindred Britain
  2. ↑ p10263.htm#i102629, 2020. augusztus 7.
  3. ↑ "[Ælfred] Misit Ælfthrythe filiam suam ad partes Germaniæ Baldwino in matrimonium, et genuit ab ea filios duos Athulfum uiz. et Earnulfum, duas, duos filias quoque Ealhswid et Earmentruth;…" A. Campbell ed., Chronicon Æthelweardi/The Chronicle of Æthelweard, (New York, 1962)., 2
  4. ↑ "… uxor eius nomine Elftrudis, …" Folcwine, c. 103, Monumenta Germaniae Historica, Scriptores series. 13: 627
  5. ↑ "Qui Balduinus accepta uxore de nobilissima progenie regum ultramarinorum, sumpsit ex ea duos bonae indolis filios, quorum unam vocavit Arnulfum, fratrem vero eius Adelulfum." Witger, Genealogia Arnulfi Comitis, MGH SS 9: 303
  6. ↑ "Balduinus, nepos Caroli Calvi, et Carolus, filius Ludowici, uxores duxerunt filias Adelwardi regis Anglorum, Carolus Ogivam, Balduinus sororem eius Helfeth nomine." Philip Grierson, ed., Les Annales de Saint-Pierre de Gand et de Saint-Amand (Brussels, 1937). [Annales Blandinenses, Annales Elmarenses, Annales Formoselenses, Annales Elnonenses, 149
  7. ↑ Mint például a Genealogia comitum Flandriae Bertiniana, MGH SS 9: 305
  8. ↑ "… Egomet ipsa una cum filiis meis Arnulfo et Adelolfo … pro remedio anime senioris mei Balduini et mee ipsius, filiorumque meorum, …; S.ipsius Elstrudis comitisse que hanc traditionem fecit, firmarique petiit. S. Arnulfi et Adalulfi comitum, filiorum ipsius …" A. Van Lokeren, Chartes et documents de l'abbaye de Saint-Pierre au Mont Blandin à Gand, 2 vols. (Gand, 1868-71)., 1: 20-1 (#14)
  9. ↑ "Obiit Elftrudis comitissa", Ann. Bland., s.a. 929, 17
  10. ↑ "Etgeri fueram prestantis filia regis / Elstrudis proprio nomine dicta meo. / Que dum presentis vigui spiramine lucis, / Balduini thalamis usa fui domini, / Septenis Iunii cum fulsit in idibus astrum, / Me pius ad superos evocat hinc dominus." Monumenta Germaniae Historica - Scriptores rerum Germanicarum in usum scholarum separatim editi, Poetae Latini 5: 298
  11. ↑ "… ab Arnulfo, filio Balduini." Flodoard, Annales, s.a. 931, MGH SS 3: 379
  12. ↑ "Igitur post haec Adalolfus comes et abbas in hoc monasterio Sithiu egrotans, obiit anno nativitatis Domini 933, Idus Novembris, sepultusque est in basilica Sancti Bertini, in latere sinistro altaris sancti Martini capitanei. … Post cuius luctuosum obitum Arnulfus, frater eius, abbatiam cum reliquo eius comitatu recepit." Folcwine, c. 105, MGH SS 13: 627
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ælfthryth&oldid=23581965”