Wikipédia

Édouard Philippe

francia politikus

Édouard Philippe (Rouen, 1970. november 28. –) francia jogász és konzervatív politikus, 2017. május 15. – 2020. július 3. között Franciaország miniszterelnöke.

Édouard Philippe
Franciaország 23. miniszterelnöke
Hivatali idő
2017. május 15. – 2020. július 3.
ElődBernard Cazeneuve
UtódJean Castex
Le Havre polgármestere
Hivatali idő
2010. október 24. – 2017. május 20.
ElődAntoine Rufenacht
Született1970. november 28. (53 éves)[1][2][3][4][5]
Rouen[6][1][2]
Párt
HázastársaÉdith Chabre
Foglalkozáspolitikus
Iskolái
Díjak
  • a francia Becsületrend főtisztje (2020)
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének nagykeresztje (2017)
  • Honorary Officer of the Order of Australia (2019)
Édouard Philippe aláírása
Édouard Philippe aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Édouard Philippe témájú médiaállományokat.

Az Unió egy Népi Mozgalomért, majd a Republikánus Párt tagjaként 2012 óta a Nemzetgyűlés tagja, Seine-Maritime megye 7. választókerülete képviseletében. 2010 óta Le Havre polgármestere és a város agglomerációs szövetségének az elnöke.

Philippe-et a frissen megválasztott köztársasági elnök, Emmanuel Macron nevezte ki kormányfőnek, készülőben a nemzetgyűlési választásra, amelyen Macron pártja, a szociálliberális En Marche aligha szerez egyedül parlamenti többséget.

Ifjúkora, iskolái szerkesztés

A szülei tanárok voltak, Phillipe Édouard baloldali családban nőtt fel. Bonnban érettségizett, ahol édesapja a Francia Iskola igazgatója volt. Egy év után abbahagyta a CPGE (Classe préparatoire aux grandes écoles) nyelv és irodalom (hypokhâgne) szakát, és a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetében (Sciences Po) kezdett tanulni, ahol 1992-ben végzett. Később, 1995 és 1997 között a Nemzeti Közigazgatási Iskolában is tanult (École nationale d'administration, ENA), a "Marc Bloch csoportban".[7][8]

A Sciences Pón töltött éveiben Michel Rocard támogatója volt, és a Szocialista Párt rocard-i és szociáldemokrata szárnyaival azonosult. Miután Rocard elvesztette vezetői posztját a pártban, véget ért Philippe szimpátiája is a párt iránt. Miután 1997-ben elhagyta az ENÁ-t, az Államtanácsban (Conseil d'État) kapott munkát[7][8] a közbeszerzési jogra szakosodva.[9]

Politikai pályája szerkesztés

 
Dimitrij Medvegyevvel Le Havre-ban, 2019. június 24.

2001-ben Le Havre jogi ügyekért felelős alpolgármestere lett Antoine Rufenacht polgármester alatt.[10] Rufenacht 1995 és 2010 közt volt a város polgármestere, és a 2002-es elnökválasztáson Jacques Chirac kampányigazgatója is volt.[8] Amikor 2002-ben megalakult az UMP, Philippe Alain Juppé támogatta, akit ideológiailag Michel Rocardhoz hasonlónak érzett. Ezzel véget ért baloldali aktivizmusa.[8] Ugyanebben az évben sikertelenül próbálta megszerezni választókerülete mandátumát a 2002-es törvényhozási választáson.[9] 2014-ig Juppé alatt az UMP szolgáltatási főtitkára volt, amikor a bordeaux-i polgármestert elítélték egy olyan fiktív munkákat érintő ügy miatt, amelybe belekeveredett a konzervatív párt elődje, az RPR (Rassemblement pour la République, Tömörülés a Köztársaságért) is. Ekkor Phillipe a privát szektorban kezdett dolgozni a Debevoise & Plimpton LLP nevű amerikai jogi cégnél.[7][8] Ugyanebben az évben megválasztották Felső-Normandia regionális tanácsába.[10]

Miután Nicolas Sarkozy megnyerte a 2007-es elnökválasztásokat, Phillipe rövid időre visszatért a politikába, Juppé rövid életű kabinetjébe, ahol egy ideig ökológiai miniszter lett (mielőtt kinevezték az Areva közügyi igazgatójának, amely posztot 2007 és 2010 között töltötte be).[8]

2007-től a Seine-Maritime 7. választókerületéből megválasztott nemzetgyűlési képviselő, Jean-Yves Besselat tartalék képviselője volt.[7] A 2008-as megyei önkormányzati választásokon Le Havre-ban a Seine-Maritime megyei tanács tagjává választották,[11] majd 2014-ben pártfogója, Rufenacht lemondása után polgármesternek választották,[8][7] és ugyanabban az évben a le havre-i agglomerációs tanács elnöke is lett.[10] Miután hosszú betegség után 2012-ben Besselat meghalt, Phillipe átvette a helyét a nemzetgyűlésben,[12] és a nem sokkal később tartott 2012-es törvényhozási választásokon meg is védte a mandátumát.[8] 2014-ben újraválasztották Le Havre polgármesterének. Már az első fordulóban elnyerte az abszolút többséget, a szavazatok 52,04%-át.[11]

2017. május 15-én Emmanuel Macron köztársasági elnök miniszterelnöknek nevezte ki.[13] 2020-ban mondott le.[14]

Magánélete szerkesztés

Felesége Edith Chabre, aki a Sciences Pón tanít. Három gyermekük van.[15][16]

Publikációi szerkesztés

Philippe a társszerzője a következő két fikció műfajú munkának:

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. május 15.)
  2. ↑ a b c d e Édouard Philippe (francia nyelven). Franciaország kormánya, 2017. [2017. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 18.)
  3. ↑ French National Directory of Representatives, 9 April 2019
  4. ↑ Brockhaus (német nyelven)
  5. ↑ GeneaStar
  6. ↑ a b c Emmanuel Macron picks centre-right Édouard Philippe as PM (angol nyelven), 2017. május 15. [2017. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
  7. ↑ a b c d e „Edouard Philippe de A à Z”, Le Point , 2010. december 16. (Hozzáférés: 2017. május 15.) 
  8. ↑ a b c d e f g h Jules Pecnard. „Trois choses à savoir sur Edouard Philippe, le potentiel futur Premier ministre”, L'Express , 2017. május 10.. [2017. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. május 15.) 
  9. ↑ a b Justine Chevalier. „Qui est Edouard Philippe, juppéiste pressenti pour être Premier ministre?”, BFM TV, 2017. május 11. (Hozzáférés: 2017. május 14.) 
  10. ↑ a b c „Biographie et actualités de Edouard Philippe”, France Inter (Hozzáférés: 2017. május 15.) 
  11. ↑ a b „Edouard Philippe : Biographie et articles”, Le Point (Hozzáférés: 2017. május 15.) 
  12. ↑ „Jean-Yves Besselat, député UMP de Seine-Maritime, est mort”, Le Monde , 2017. március 23.. [2018. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. május 15.) 
  13. ↑ „Le premier ministre Philippe prépare « un gouvernement rassembleur de compétences »”, Le Monde , 2017. május 15. (Hozzáférés: 2017. május 15.) 
  14. ↑ Lemondott a francia kormány. www.msn.com. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  15. ↑ All you need to know about France's little-known Prime Minister Edouard Philippe. The Local France, 2017. május 15. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
  16. ↑ Session 1: Building a Smart Port City for today and tomorrow (Durban). 14th World Conference Cities and Ports. [2017. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
  17. ↑ Alain Auffray. „Edouard Philippe, la transgression à Matignon”, Libération , 2017. május 15.. [2017. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. május 16.) 

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Édouard_Philippe&oldid=26947246”