Éradony
Éradony (románul Adoni) falu Romániában, Bihar megyében.
| Éradony (Adoni) | |
 | |
| Éradony, Romai-Katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Értarcsa |
| Rang | falu |
| Községközpont | Értarcsa |
| Irányítószám | 417571 |
| SIRUTA-kód | 31583 |
| Népesség | |
| Népesség | 692 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 640 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 25′ 57″, k. h. 22° 10′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 57″, k. h. 22° 10′ 33″ | |
| Éradony weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Közigazgatásilag a tőle 3 km-re fekvő Értarcsához tartozik. Érmihályfalvától 10 km-re délkeletre található.
Története szerkesztés
Először 1237-ben említik terra Odum néven. Valószínű, hogy Odon Ivánka fiától kapta a nevét, aki a 13. században első birtokosa volt.[2] Odon néven is előfordul.[3] A tatárjárás előtt a Johannita keresztes lovagok birtoka volt, akik egy kis várat építettek az Ér eme szigetére.[2] A falu szélén ma is látható a vár helye.
Névváltozatai villa Odun (1291–1294), sacerdos de villa Adon (1332), Oden (1335), Earadon (1408), Eradon (1587, 1599), Ear A Thon (1692), Ér-Adony (1828, 1851). A 19. században az Érmelléki- illetve az Érmihályfalvi járáshoz tartozott.
1262-ben a Gutkeled nemzetség birtoka volt.
A 13. század végén Kereki János comes volt a település birtokosa.
1337-ben Nagyveszelyi Ivánka fia Miklós, később pedig Korpady Kelemen pozsegai prépost, utána Éberhardt zágrábi püspök, de vele egy időben a Jankafalvy és a Vetésy család is birtokos volt itt.
A 15. század elejétől rajtuk kívül az Adonyi, Szepessy és az Upory családoknak is volt itt részbirtokuk.
1465-ben egy Hunyadi Mátyás korabeli oklevél Szatmár vármegyéhez tartozónak írta.
Az 1800-as évek elején a Szilágyi, gr. Haller, Fényes és Okolicsányi család birtoka volt. Az Okolicsányi családtól Dobozy Miklós, majd tőle örökség útján került Szilassy Ottó birtokába, kinek itt szép úrilaka is volt, mely mára teljesen elpusztult.
A község határában hajdan vár is állt, egészen a 16. századig, mára azonban nyoma is alig látható.
Éradonyhoz tartoztak Asztaghely, Halom és Bélye puszták is.
Lakossága szerkesztés
1886-ban 716 lakosa volt. 1910-ben 965 lakosra nőtt a település[4] Az 1992-es 855, míg a 2002-es népszámlálás 784 lelket számolt.
Nevezetességek szerkesztés
- Római katolikus temploma – 1786-ban épült.
- Görögkatolikus templom – 1790-ben készült el.
- Református temploma – A 18. század közepén épült.
Híres személyiségek szerkesztés
- Fényes László (Éradony, 1871 – New York, 1944) újságíró
- Adonyi Nagy Mária (Éradony, 1951 – Berettyóújfalu, 2015) költő Archiválva 2009. április 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ a b Benedek, 284 old.
- ↑ Éradony története. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 10.)
- ↑ Révai nagy lexikona, 6. kötet, Éradony, 569 old.
Források szerkesztés
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Benedek Zoltán: Érmellék, Helios Kiadó, Orosháza, 1996
.svg){kind=small}