Érzéki vágyak birodalma
Az érzéki vágyak birodalma (szanszkrit: कामधातु kāma-dhātu, páli: kámalóka; tibeti: 'dod pa'i khamsz; japán: 欲界 Joku-kai) vagy káma-vacsara a hagyományos buddhista kozmológia három birodalma (szanszkrit: dhātu, tibeti: khams) vagy három világa (szanszkrit: triloka), amelybe a szanszárában vándorló lények újraszülethetnek.[1] A másik két birodalom az alakok birodalma, (szanszkrit rupa-dhātu) és az alaknélküliség birodalma (szanszkrit ārupa-dhatu).[2] Összesen 31 létsíkot osztottak be ebbe a három birodalomba. A 8. századi közép-jávai Borobudur buddhista emlékek építészeti megoldásai ennek a három birodalomnak (kamadhátu, a rúpadhátu és az arúpadhátu állapotai) a koncepcióját hordozzák egy mandala képével, amit egy lépcsős piramis mintáz, amelynek tetejét sztúpák koronáznak.[3]
.jpg)
Az érzéki vágyak birodalmán belül megkülönböztetnek öt vagy hat birodalmat (szanszkrit: gati) az irányzattól függően. Az indo-tibeti mahájána buddhizmusban hat (tibeti: rigs drug gi skye gnas), a théraváda buddhizmusban öt birodalmat számolnak, ugyanis ez utóbbiak az aszúrákat egybeveszik a dévákkal. A taoizmusban is öt birodalom létezik.[4]
Az érzéki vágyak birodalmába született lények boldogsági szintje különbözik, azonban mindannyian - anágámik, arhatok és buddhák kivételével - Mára démon uralma alá tartoznak és érzéki vágyaktól függenek, amely szenvedést okoz számukra. Az egyén korábbi cselekedetei határozzák meg, hogy a hat birodalom közül melyikben fog újjászületni.
A mahájána és a vadzsrajána buddhizmusban léteznek bizonyos hagyományok, amely szerint az érző lények halála megmutatja, hogy mely birodalomban fognak újjászületni. A Taisó Tripitaka nyolcfajta tudatosságról szóló költeményében a következő szerepel:[5] "a test utolsó melegsége a szenteknél a fej tetejéből, a déváknál a szemekből, az embereknél a szívből, az éhes szellemeknél a hasból, az állatoknál a térdhajlatból, a pokollakóknál a talpakból távózik". A tibeti Bardo tödol, vagy közismertebb nevén Tibeti halottaskönyv („A hallás által megszabadító bardo útmutatás nagykönyve”)[6] további részleteket közöl ezekről a birodalmakról.
A hat birodalom szerkesztés
Az érzéki vágyak birodalmába hat birodalom tartozik:
- Istenek (szanszkrit, páli: déva) birodalma
- Féltékeny istenek vagy félistenek (szanszkrit, páli: aszúra) birodalma
- Emberek (szanszkrit: manuṣya, páli: manussa) birodalma
- Állatok (szanszkrit: tiryagyoni, páli: tiracchānayoni) birodalma
- Éhes szellemek (szanszkrit: préta, páli: petta) birodalma
- Pokollakók (szanszkrit: naraka, páli: niraya) birodalma
Istenek birodalma (örömteli tudatállapotok) szerkesztés
A dévák birodalma az örömök világa, amelynek hátránya az, hogy a dolgok annyira kényelmesek, hogy a lakói teljesen elhanyagolják a megvilágosodásra való törekvést. Ehelyett fokozatosan felélik az összegyűlt jó karmáikat, ami miatt végül alacsonyabb birodalmakban születnek újjá.
A dévák birodalmát úgy is nevezik, hogy az istenek birodalma, mivel a lakói a birodalmukon belül olyan hatalmas erővel rendelkeznek. Az emberekhez képest a dévákat a görög vagy a római mitológia isteneihez lehet hasonlítani. Azonban a dévák nem halhatatlanok, nem mindentudók, nem képesek bármire és nem számítanak teremtőnek sem, akik halálkor ítélkeznének emberi sorsok felett, azáltal nagyban különböznek a nyugati egyistenhitben szereplő Istentől.
Aszúra birodalom szerkesztés
Az aszúra birodalom lakói a félistenek. Folyamatosan féltékenyek, irigyek, őszintétlenek, küzdenek és háborúskodnak egymással. Úgy születhettek ebbe a birodalomba, hogy emberként jó szándékaik voltak de rossz cselekedetekkel párosultak mások bántása által. Az alacsonyabb szinteken lévő aszúrák rosszindulatúak (mint például Mára) és inkább nevezhetők démonnak. Másik elnevezésük a Raksasza.
Az aszúrákról úgy tartják, hogy az embereknél örömtelibb életet élnek, azonban folyamatosan gyötri őket a féltékenység az istenek felé, akiket éppen úgy érzékelnek, mint az állatok az embereket.
Az emberek birodalma szerkesztés
Az emberek birodalmát (más néven manusja birodalom) a vágyak, az érzelmek, a kétség és a büszkeség jellemzi.
A buddhisták az összes lehetséges újjászületés közül az emberként történő újraszületést tartják a legüdvösebbnek, ugyanis ebben a birodalomban lehetséges a szanszárából történő megszabadulás a jelenlegi vagy jövőbeli életekben (az anágámik részére a déva birodalomban történik a megszabadulás). Úgy tartják, hogy az emberként történő újjászületésben rengeteg lehetőség van, ha megfelelően használják. Azonban a legtöbben anyagi dolgok hajszolására pocsékolják el az idejüket és csak megerősítik negatív érzelmeiket, gondolataikat és egyéb cselekedeteiket. Emiatt a legtöbben alacsonyabb birodalmakban születnek újjá. Az alacsonyabb birodalmakban, mint például az állatokéban, nehéz és lassú folyamat annyi érdemet összegyűjteni, hogy újra emberként történjen az újjászületés.
Az állatok birodalma szerkesztés
Az állatok birodalmára (más néven Tirjag-joni birodalom) az ostobaság és az előítélet erős tudatállapota jellemző, amelyek az előző életekben kerültek felhalmozásra.
A buddhisták úgy tartják, hogy ebbe a birodalomba tartoznak a Föld állatai. Az állatok úgy látják az embereket, ahogy az aszúrák a dévákat.
A préta birodalom szerkesztés
Az éhes szellemek birodalmát az erős tulajdonlás és vágy jellemzi, amelyek az előző életekben kerültek felhalmozásra.
Azokat az érző lényeket, akik ebben a birodalomban élnek úgy nevezik, hogy "éhes szellemek". Folyamatosan rendkívül éhesek és szomjasak, de nem képesek kielégíteni szükségleteiket. A bhavacsakra tibeti ábrázolásában ezeket a lakókat szűk nyakkal és hatalmas hassal jelenítik meg. Ez azt jelenti, hogy a vágyaik kínozzák őket, de nincs esélyük arra, hogy azokat kielégítsék.
A poklok birodalma szerkesztés
A naraka birodalmat vagy "poklok birodalmát" a gyűlölet jellemzi, amelyek az előző életekben kerültek felhalmozásra.
A buddhizmusban a pokol jelentősen eltér az egyistenhitekben szereplő pokloktól, ugyanis a buddhizmus nézete szerint az aki a pokolban születik újjá nem örökre marad ott (kivételt jelent a júdaizmus, amelyben a pokolra került lelkek bűneit megtisztítja a tűz és felkerülhetnek a mennyországba). A narakákban addig maradnak a lakók, amíg a rossz karmáikat fel nem élik, amely után magasabb birodalmakban születnek újjá.
Az életkerék szerkesztés
A bhavacsakra vagy "életkerék" népszerű tanítási eszköz, amelyet gyakran alkalmaznak az indo-tibeti hagyományban. Ábrán mutatják be a birodalmakat vagy "létsíkokat" és azokat hajtóerőket, amelyek ezeket az újjászületéseket irányítják. Ebben az ábrázolásban a dévák szerepelnek legfelül, majd óramutató járásával megegyező irányban az aszúrák, az állatok, az éhes szellemek, a pokollakók és az emberek. Közelebbi vizsgálat által megfigyelhető, hogy mindegyik birodalomban szerepel Buddha alakja is.
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A buddhista kozmológia áttekintése. A-buddha-ujja. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
- ↑ www.berzinarchives.com - Tibeti buddhista fogalmak szójegyzéke angolul - hozzáférés: 2015-03-24
- ↑ Tartakov, Gary Michael: Lecture 17: Sherman Lee's History of Far Eastern Art (Indonesia and Cambodia). Lecture notes for Asian Art and Architecture: Art & Design 382/582. Iowa State University. [2015. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 17.)
- ↑ A buddhizmus és a taoizmus viszonyulása az élethez (kínai). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
- ↑ Taisó Tripitaka, 1865. versszak (八識規矩補註)
- ↑ Padmaszambhava Tibeti halottaskönyv, i. m. 9. o.
Források szerkesztés
- A buddhista kozmológia áttekintése. A-buddha-ujja. (Hozzáférés: 2015. március 24.)