Étsy Emília
Étsy Emília, névváltozata: Écsy Emília (Budapest, 1884. május 26.[1] – Budapest, 1964. szeptember 3.)[2] színésznő.
| Étsy Emília | |
 | |
| Gordon Zita (balra), Beregi Oszkár (középen) és Étsy Emília (jobbra) a Bethlen téri Színház előadásában (1933) | |
| Született | Étsy Emília Vilma Erzsébet 1884. május 26. Budapest |
| Elhunyt | 1964. szeptember 3. (80 évesen) Budapest V. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (1898–1901) |
| Sírhelye | Új köztemető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Étsy Emília témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Étsy Ferenc (1839–1888) honvédfőhadnagy és Thoma Emília lánya. Tanulmányait 1901-ben fejezte be a Színművészeti Akadémián. Ezután a Városligeti Színkörhöz szerződött, majd Szatmáron játszott. 1903-1904-ben a kolozsvári színtársulatnak, majd Krecsányi Ignác társulatának tagja volt. 1906-tól Szegeden, 1907 és 1909 között Kassán, majd Pozsonyban szerepelt. 1910-ben Nagyváradra szerződött. Itt baráti kapcsolatba került a Holnap írói körével, s a fiatal költők – Babits Mihály, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás – verseinek tolmácsolásával nagy sikereket aratott. 1915. szeptember 25-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Marton Géza zeneszerző-karmesterrel, akivel házassága egy éven belül válással végződött.[3] 1915 és 1918 között Sebestyén Géza buda-temesvári társulatának lett tagja. 1918-ban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött és egészen 1933-ig tagja maradt. Ekkoriban ismerte meg József Attilát, akinek verseit ő szólaltatta meg először. Rendszeres előadója volt a szegedi Munkásdalkör színpadának. 1921. február 3-án Szegeden hozzáment Rapaport Sámuel Dávid belgyógyász-idegorvoshoz.[4] Házasságkötése után se szakadt meg kapcsolata a színházzal. Fellépett vendégszereplőként Szegeden és miután az 1930-as évek elején a fővárosba költözött, ismét több színházban látható volt. 1933-ban a Vígszínházban, 1934-ben a Bethlen-téri és a Kamara Színházakban lépett fel. 1935-ben a Royal Színház, 1936-ban a Pesti, 1936–37-ben a Vígszínház, 1938-ban a Városi és a Magyar, 1939-ben a Pesti Színház színpadain kapott egy-egy szerepet. 1934-től az Új Thália egyik szervezőjeként is működött. Főleg naiva-és jellemszerepekben volt látható.
Főbb szerepei szerkesztés
Színházi szerepei szerkesztés
- Rostand: Sasfiók – Reichstadti herceg
- Bródy Sándor: A tanítónő – Tóth Flóra
- Victorien Sardou: A szókimondó asszonyság – címszerep
- Friedrich Schiller: Ármány és szerelem – Miller Lujza
- Szép Ernő: Szívdobogás – Turóczyné
Filmszerepei szerkesztés
- Mire megvénülünk (1916) – Áronffy Lőrincné
- Nőstényfarkas (1918)
- A vén gazember (1932, magyar-német) – Perkálné, gazdasszony
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest-budavári római katolikus keresztelési akv. 42/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 276/1964. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1001/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Rapaport Sámuel Dáviddal a szegedi polgári házassági akv. 101/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 459. o.
- Mudrák-Deák: Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
- [https://wikidata-externalid-url.toolforge.org/?p=345&url_prefix=https://www.imdb.com/&id=nm0262162 nm0262162/ Étsy Emília] az Internet Movie Database oldalon (angolul)
