Ólom(II)-szulfát

szervetlen vegyület
Ólom(II)-szulfát

ólom(II)-szulfát minta
IUPAC-név ólom(II)-szulfát
Más nevek anglesit
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7446-14-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet PbSO4
Moláris tömeg 303,26 g/mol
Megjelenés fehér, kristályos, szilárd
Sűrűség 6,2 g/cm³, 20 °C[1]
Olvadáspont 1170 °C[1]
Oldhatóság (vízben) 0,0425 g/l, 25°C[1]
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet rombos, barit
Veszélyek
EU osztályozás Mérgező (T),
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R61, R62, R20/22, R33, R50/53[1]
S mondatok S53, S45, S60, S61[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az ólom(II)-szulfát (PbSO4) egy szervetlen vegyület, az ólom kénsavas sója. Fehér színű, kristályos por. Vízben alig oldódik. Híg savak sem oldják, de nátrium- vagy kálium-hidroxid-oldatban feloldódik. Oldja a tömény kénsav is, ekkor ólom-hidrogén-szulfáttá alakul.

Kémiai tulajdonságai szerkesztés

Ha magas hőmérsékletre hevítik, elbomlik. A bomlásának termékei: kén-trioxid és ólom(II)-oxid. Magasabb hőmérsékleten a hidrogén és a szén-monoxid redukálja.

Előfordulása szerkesztés

A természetben az anglezit nevű ásványként fordul elő. Ez az ásvány rombos szerkezetű kristályokat alkot. Az anglezitet ólom és ólomvegyületek előállításának céljából bányásszák.

Ólom(II)-szulfát keletkezik az ólomakkumulátorokban is.

Előállítása szerkesztés

Az ólom(II)-szulfátot ólom(II)-nitrátból állítják elő híg kénsav vagy valamilyen szulfát hozzáadásával. Az előállítása nátrium-szulfáttal:

 

Felhasználása szerkesztés

Az ólom(II)-szulfátot pigmentként használják fehér festékek gyártásakor. Mérgező hatása miatt azonban nem használható belső festésre. Hátránya, hogy a levegőben található kén-hidrogén hatására ólom-szulfiddá alakul, megbarnul. Felhasználják még ólomüveg készítésére is.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés