A óriásölyv vagy aguaja (Geranoaetus melanoleucus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Geranoaetus nem egyetlen faja.

Óriásölyv
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Ölyvformák (Buteoninae)
Nem: Geranoaetus
Kaup, 1844
Faj: G. melanoleucus
Tudományos név
Geranoaetus melanoleucus
(Vieillot, 1819)
Szinonimák

Aguaja

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Óriásölyv témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásölyv témájú médiaállományokat és Óriásölyv témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Dél-Amerikában él, elsősorban az Andok Venezuelától Tűzföldig terjedő régióiban lelhető fel, de alkalmanként Dél-Amerika atlanti partvidékén is megtalálható. Főleg hegyvidékeken elterjedt faj, de nyílt fás vagy nagy kaktuszokkal tarkított területeken, félsivatagokban is előfordul.

Alfajai szerkesztés

  • Geranoaetus melanoleucus australis
  • Geranoaetus melanoleucus melanoleucus

Megjelenése szerkesztés

Erőteljes, sas nagyságú ölyv. Testhossza a nagyobb testű tojók esetében 90 centiméter, míg a kisebb hímek hossza 70 centiméter. Szárnyfesztávolsága 175–200 centiméter, súlya pedig 1–2 kilogramm.

A felnőtt madarak háta kékesszürke, hasa fehér és finom, sötét kereszthullámos rajzolatú. Farka feltűnően rövid. A fiatal madarak háta sötétbarna, hasa világosabb és sötétebb barna foltokkal borított. Az óriás ölyv szeme barna. A viaszhártya és lábai sárga színűek.

 

Életmódja szerkesztés

Erőteljes ragadozó madár, amely a sasok helyét tölti be. Általában magányosan vagy párosával látni. Az óriás ölyv kitűnően lovagolja meg a felszálló áramlatokat. Jellegzetes röpképe hozzátartozik az Andok sziklás régióihoz. A meleg légáramlatok segítségével vitorlázik, majd hirtelen lecsap a zsákmányára.

Tápláléka kisemlősökből, gyíkokból és madarakból áll, ezeket a földön ejti el. Emellett dögöt is eszik, az újvilági keselyűkkel és más dögevőkkel együtt látni az állati tetemek mellett. Patagóniában sokszor az utak mellett várakozik a balesetek áldozataira. Mivel a nehéz testű óriás ölyv nem tud gyorsan felszállni a sík terepről, és csak későn kezd menekülni a közeledő autók elől, sok madarat elgázolnak.

Szaporodása szerkesztés

Fészkét magas sziklafalak mélyedéseibe ágakból építi, alkalmanként fákra vagy nagy kaktuszokra is. Általában 2 fehéres tojást rak, ezeket túlnyomórészt a tojó költi ki.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés